Ezt indokolja a magyar háztartások növekvő eladósodása, amely bár alacsonyabb az uniós övezet átlagos szintjénél – ott a arányában 53, Magyarországon 28 százalék –, de évek óta folyamatosan emelkedik – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Gadó Gábor szakállamtitkár. Úgy vélekedett: a támogatás nem feltétlenül jelenthet egyet az adósságleírással, és a jóhiszemű bajbajutottnak komoly kötelezettségeket kell teljesíteni ahhoz, hogy mentesüljön tartozása egy része alól. Hangsúlyozta: alapos megfontolások, az egyes tagállamokban létező modellek beható elemzése és érdemi szakmai-társadalmi vita, illetve hatásvizsgálat szükséges. Ezután dönthető csak el, hogy szükség van-e az adósoknak nyújtandó intézményes segítségre Magyarországon is, és ha igen, milyen konstrukcióban.
Annyi bizonyos: a külföldi szabályozások a rendszeres jövedelemmel rendelkező eladósodott fogyasztókra vonatkoznak, tehát nem az eredendően szegényekre. Az adósságkezelő eljárások szigorú feltételekkel nyújtanak mentőövet. Van olyan ország, ahol a céges csőddel együtt, másutt önálló törvényben rendezik a kérdést. A hazai elgondolások szerint az elismert tartozásainak teljesítésére, törlesztésére tartósan képtelen személy az erre kijelölt hatóságnál – például a közigazgatási hivatalnál – kezdeményezhetné az adósságrendezési eljárást. A hatóság a kérelmező előéletére is figyelemmel – mondjuk arra, hogy nem követett-e el gazdasági bűncselekményt – határozna a procedúra megindításáról.
Az eljárást egy kirendelt szakértő vagyonfelügyelő vezényelné le, aki az adós vagyoni helyzetét megvizsgálva dolgozná ki az adósságrendezés menetét. Ebben szerepelne egyebek között az érintett törlesztési, adott esetben vagyontárgy-értékesítési vagy végrehajtás-tűrési kötelezettsége. A program megszabott ideig tartana, alapvető feltétele, hogy a hitelezők többsége is támogassa, akikkel – és természetesen a vagyonfelügyelővel – az adósnak együtt kell működnie. Ha az érintett időben eleget tesz az előírtaknak, a bíróság határozhat a fennmaradt tartozás elengedéséről. A szakállamtitkár fontosnak tartaná az adósságrendező program bizonyos fokú nyilvánosságát, hiszen – mint mondta – módot kell adni arra, hogy akit érdekel, megtudhassa: az illető vagyonjogi státusa eltér az általánostól.
Máshol már régóta élnek az adósmentő szabályozások
Angliában már három évszázaddal ezelőtt törvény védte a becsületes adóst, aki ha rendesen törlesztett, elkerülte a börtönt. A személyi adósságkezelés mai szabályai pár évtizede alakultak ki: Dániában 1984-ben készült törvény, Svédországban tíz évvel később, és ott tavaly óta már egy újabb érvényesül.Németországban 1999-ben lépett hatályba az idevágó szabályozás. A németeknél 2006-ban már 93 ezer személy tudott ennek segítségével új életet kezdeni, ez 35 százalékos növekedés egyetlen év alatt.
A német rendszerben négy lépésből áll az eljárás. Először bíróságon kívüli megegyezésre kell kísérletet tenni az adósnak a hitelezőivel. Ha ez nem sikerül, akkor lehet kérelmet benyújtani a magáncsődeljárásra.
A bíróság azonban először azt vizsgálja meg, hogy a szintén törvényileg szabályozott szanálási eljárás végigfuttatása kecsegtet-e a siker reményével. Ehhez azonban a hitelezők legalább 50 százalékának az egyetértése szükséges. Ennek elmaradása esetén a bíróság megnyitja a magáncsődeljárást. Ennek során a lefoglalható vagyontárgyakat elárverezik, a bevételt a hitelezők között szétosztják.
Végül az adós fennmaradó adósságát leírják, számára voltaképpen ez az egész eljárás értelme.
Németországban 1999-ben lépett hatályba az idevágó szabályozás. A németeknél 2006-ban már 93 ezer személy tudott ennek segítségével új életet kezdeni, ez 35 százalékos növekedés egyetlen év alatt.
A német rendszerben négy lépésből áll az eljárás. Először bíróságon kívüli megegyezésre kell kísérletet tenni az adósnak a hitelezőivel. Ha ez nem sikerül, akkor lehet kérelmet benyújtani a magáncsődeljárásra.
A bíróság azonban először azt vizsgálja meg, hogy a szintén törvényileg szabályozott szanálási eljárás végigfuttatása kecsegtet-e a siker reményével. Ehhez azonban a hitelezők legalább 50 százalékának az egyetértése szükséges. Ennek elmaradása esetén a bíróság megnyitja a magáncsődeljárást. Ennek során a lefoglalható vagyontárgyakat elárverezik, a bevételt a hitelezők között szétosztják.
Végül az adós fennmaradó adósságát leírják, számára voltaképpen ez az egész eljárás értelme. -->
