Csak az ezután következő tárgyalások mutatják meg, mennyi haszna van a hét vezető ipari állam és Oroszország vezetői által elfogadott klímavédelmi vállalásnak. A G8 hokkaidói csúcsértekezletének második napján, azaz tegnap született megállapodás értelmében a nagyhatalmak célként tűzik ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább ötvenszázalékos csökkentését 2050-ig, és a közbülső időszakra vonatkozó célkitűzések szükségességét is elfogadják. Ez mindenképpen továbblépés a tavalyi heiligendammi G8-csúcs zárónyilatkozatához képest: abban még csak ötletként merült fel a szén-dioxid-emisszió hosszabb távú megfelezése, középtávú vállalásokról pedig egyáltalán nem esett szó.
A hokkaidói eredményekkel kapcsolatban elégedetten nyilatkoztak a klímavédelem terén leginkább aktív európai politikusok, így Angela Merkel német kancellár és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök is. Bizakodásra adhat okot, hogy most már George Bush amerikai elnök sem ellenezte olyan vehemensen a számszerű célok ötletét, mint korábban. Ugyanakkor az „igazság órája” csak a jövő év végi koppenhágai klímavédelmi világkonferencián jön majd el. Akkor derül ki, sikerül-e a lejáró kiotói egyezményt új, szigorúbb – és lehetőleg több ország által elfogadott – megállapodással felváltani. A G8 mostani nyilatkozata ehhez jó alapot teremt, de nagyon fontos lesz az a tárgyalás is, amelyet a hokkaidói csúcs másnapján, szerdán folytatnak a nyolcak vezetői a szennyezőanyag-kibocsátásban egyre nagyobb súllyal szereplő feltörekvő gazdaságok – köztük Kína és India – képviselőivel. Az eddigi klímavédelmi erőfeszítések éppen azon futottak zátonyra, hogy ezek az országok nem voltak hajlandók visszafogni fejlődésüket a környezetvédelmi célok miatt, mondván: a globális felmelegedésért alapvetően a nyugati világ által az elmúlt évszázadban kibocsátott szén-dioxid a felelős.
A hokkaidói csúcs az atomenergia hasznosítása szempontjából is fontos jelzéseket adott. Németország és más, a nukleáris energiával szemben szkeptikus államok nyomására sikerült elérni, hogy a nyilatkozat nem nevezte általános célnak újabb erőművek építését, mindössze nyugtázta, hogy egyes országok fontos klímavédelmi eszköznek tartják az atomenergiát. Ugyanakkor döntés született olyan kísérleti létesítmények felépítéséről, amelyek révén megköthető a szén-, olaj- és földgázerőművek szén-dioxid-kibocsátása. A bioüzemanyagok vonatkozásában a nyolcak kijelentették, hogy azok nem veszélyeztethetik az élelmiszer-ellátást.
Súlyos kockázati tényezőnek nevezték a magas kőolaj- és élelmiszerárakat, hozzátéve, hogy a fejlett gazdaságok ellenálló képességét illetően nincsenek kétségeik.
A nyolcak vezetői tegnap kiadott közleményükben burkolt célzást tettek arra, hogy Kínának lazítania kellene árfolyam-politikáját.
Súlyos kockázati tényezőnek nevezték a magas kőolaj- és élelmiszerárakat, hozzátéve, hogy a fejlett gazdaságok ellenálló képességét illetően nincsenek kétségeik.
A nyolcak vezetői tegnap kiadott közleményükben burkolt célzást tettek arra, hogy Kínának lazítania kellene árfolyam-politikáját.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.