Menekülő befektetők
Reakció. Nagy tételben vonják ki tőkéjüket Oroszországból a külföldi befektetők a kaukázusi konfliktusban mutatott keményvonalas moszkvai külpolitika miatt. A Financial Times szerint csak az 1998-as rubelválság idején volt tapasztalható a mostanihoz hasonló pénzkiáramlás. A harcok ugyanakkor az elmúlt években példásnak tartott grúz gazdasági fejlődésre is komoly veszélyt jelenthetnek: a háborús károk és a bizonytalanság évekkel visszavetheti a kaukázusi országot.
A grúziai fegyveres konfliktus kirobbanása óta 16,4 milliárd dollárral apadtak Oroszország valutatartalékai, miközben a tőzsdeindex 6,5 százalékot vesztett értékéből. A rubel árfolyama ugyanakkor viszonylag stabil maradt, elsősorban a jegybank intervenciójának köszönhetően. A következményeket már most érzékeli az orosz gazdaság: sajtóértesülések szerint egyre nagyobb problémát jelent a cégek számára a hosszú lejáratú kölcsönök felhajtása, mivel ezek túlnyomórészt nyugati forrásokból származnak. A minap nem más, mint a nagy hatalmú milliárdos, Vlagyimir Potanyin panaszkodott emiatt Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek.
Jóllehet maga Gennagyij Melikian jegybankelnök is elismerte, hogy a pénzkivonás a „politikai helyzet” következménye, Alekszej Kudrin pénzügyminiszter tagadta, hogy a harci cselekmények veszélyt jelentenének az orosz gazdaságra. Nem látok okot arra, hogy megváltoztassuk politikánkat – fogalmazott Kudrin, emlékeztetve arra, hogy hazája még mindig 581 milliárd dollárnyi valutatartalékkal rendelkezik.
Súlyos következményekkel kell szembenéznie Grúziának is, ha nem sikerül megnyugtatni a megriadt befektetőket. A kaukázusi állam két számjegyű növekedést produkált az elmúlt néhány évben, és tavaly 2,2 milliárd külföldi tőkét vonzott. Jól jellemzi a Mihail Szaakasvili elnök 2004-es hatalomra kerülése óta végbevitt gazdasági reformok hatékonyságát, hogy a Világbank az üzleti környezet alapján a 112. helyről a 18.-ra sorolta előre Grúziát.
A valutatartalékok az utóbbi időben Tbilisziben is apadtak, méghozzá 6,4 százalékkal, 1,3 milliárd dollárra. A harcok kezdetekor a nemzetközi hitelminősítők rontottak az ország besorolásán, és a kormány annyira tartott a pénzügyi rendszer összeomlásától a bankok esetleges lakossági megrohanása miatt, hogy egy napig zárva tartotta a hitelintézeteket. Az orosz tankok által lezárt utakról, illetve a szétbombázott vasúthálózatról és közutakról szóló híradások sem javították a grúz befektetési környezetet.
Ennek ellenére a gazdaság meglehetősen intakt maradt, a nemzeti valutának is sikerült megtartania értékét a dollárral szemben. Sokat segít a konfliktus következményeinek enyhítésében, hogy az USA és az EU igyekszik erősíteni a nemzetközi bizalmat a grúz üzleti környezet iránt – nyilatkozta nemrég Lado Gurgenidze miniszterelnök. JK
Újjáépítés
A grúz kormány szerint egy-két milliárd dollár segélyre lesz szüksége Tbiliszinek ahhoz, hogy újjáépítsék a háborúban megsemmisült infrastruktúrát – közölte az USA segélyezési ügynöksége (USAID) pénteken.A hivatal Grúziából viszszatérő tisztviselője, Henriette Fore hangsúlyozta, hogy az összeg valóban újjáépítésre kell, és nem az ellenségeskedés további támogatására.
A hivatal Grúziából viszszatérő tisztviselője, Henriette Fore hangsúlyozta, hogy az összeg valóban újjáépítésre kell, és nem az ellenségeskedés további támogatására.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.