Magyar gazdaság

Miért szeretik Budapestet a külföldiek? Íme néhány válasz

A napokban egy házaspárra lettem figyelmes. A férfi egyik kezében óriási térképpel hadonászott, a másikkal - vélhetően – a feleségét rángatta. Odamentem és megkérdeztem, hogy segíthetek-e. Az angol házaspár a BKV új menetrendjét tanulmányozta, s mire elmagyaráztam, hogyan jutnak el az Astoriáról a Ferenciek terére(!) a hölgy kifakadt: „Itt Magyarországon mindenki olyan kedves, az idősek és fiatalok is. Teljesen el vagyok ámulva!”.

Idén történelmet írt a magyar főváros, s végre jó értelemben: a Nagy-Britanniából érkező turisták száma olyan mértékű növekedésnek indult az elmúlt három évben, hogy mára megelőzték legnagyobb küldőpiacunknak számító Németországot. S mindezt úgy, hogy a német vendégek száma is emelkedett. Budapest a brit piacon jelentős előnyre tett szert: az utazók és a szakmai közönség körében a 10 legnépszerűbb desztinációk egyike.

A British Travel Award (BTA) augusztusban indított kampányában Budapestet a 10 legnépszerűbb city break (városi) desztinációja között jelöli – büszkélkedett Fekete László, a fővárosi marketingszervezet a BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. igazgatója. Az eredményeket persze gondos munka előzte meg: nagykövetségekkel működtek együtt és számos Magyarországot hirdető reklámot helyeztek el a célközönség számára elérhető helyeken, kérdőíveket készítettek a turisták körében. A brit vendégek visszajelzéseikben leginkább az éjszakában való eligazodást segítő oldalakat, a szórakozóhely- és étterem ajánlókat, valamint az árak feltüntetését hiányolták a Budapestet népszerűsítő kiadványokból – tette hozzá Fekete László.

Nem csoda, hogy a turistákat az árak érdeklik hiszen a magyar főváros még mindig nagyon olcsó a briteknek (habár a font gyengesége és a forint erősödése nem kedvezett e vonzerőnek). Ám az alacsony árakat sokkal inkább Prága használta fel a nyugat-európai marketingkampányaiban: „Nálunk olcsó a sör” szlogenre csak úgy özönlöttek a pilsenire szomjas angolok. Az olcsó sör persze az évek múlásával (és a turisták számának emelkedésével arányosan) drágább lett, s lassan – a párizsi Louvre-hoz hasonlóan – már a prágai nevezetességekhez is csak több óra sorbanállás után lehetett eljutni.

„Mi nem csak a sörözőkbe járó célcsoportot célozzuk meg” – hangsúlyozza Fekete László. A BTH kérdőíves felmérése szerint az utazás fő motivációja a városlátogatás és a kultúra: arra a kérdésre, hogy „Budapest, mely vonzerői érdeklik a leginkább”, a válaszadók elsősorban (34 százalék) a kulturális és világörökségi helyszíneket jelölték meg, ezt követik 17 százalékkal a fürdők, majd 16 százalékkal a rendezvények, kulturális programok.

Büdzsék itthon és külföldön

A BTH idén 465 millió foirnt támogatást kapott a fővárosi önkormányzattól, s emellett 600 millió forintos saját bevételből gazdálkodik. Az idegenforgalmi adóból – a mindenkori kormányzati hozzájárulással együtt – csaknem 4,2 milliárd folyik be a budapesti költségvetésbe. Bécsben a helyi idegenforgalmi szervezet idén 22 millió eurót (240 forintos euró árfolyamon számolva csaknem 5,3 milliárd forint) kap a várostól. Prágában ugyanez átszámolva kissé „kelet-európaibb” 8-900 millió forint körül alakul. Ám a turisztikailag fontos múzeumokat és látványosságokat a prágai turisztikai hivatal üzemelteti, s az ebből befolyó bevétel kizárólag az övüké.

Október elején például nálunk rendezik meg az Európa Kutyakiállítást, amely csak nevében európai, hiszen eddig 15 ezer kutyát neveztek a világ minden tájáról. Az eddigi adatok szerint harmincezer külföldi turistát várnak a rendezvényre, s a budapesti szállodákban már nem lehet szobát foglalni.

A külföldiek tehát szívesen jönnek, viszont a szabadidős vendégeknél sokkal nagyobb lehetőségeket tartogatna a hivatásturizmus. Most, hogy akár két nagy befogadóképességű (3-4 ezer fős) konceremciateremmel is bővülhet a hazai kínálat jelentős rendezvényekre pályázhat Budapest. S miért is? Osztrák adatok szerint egy hivatásturista átlagosan 250-270 eurót költ el egy nap, ez nagyjából a duplája annak, amit egy szabadidős utazó ad ki. Egyelőre azonban a beutazók 2 százalékát sem érik el a konferenciákra érkező külföldiek száma.

A jövőt tekintve azonban szkeptikusak a turisztikai szakemberek: a városlátogatási főszezonben, ősszel ismét olyan képek kerültek a hazai és nemzetközi sajtó lapjaira, amelyek összecsapásokról, utcai zavargásokról adnak hírt, s kizárólag ilyen kontextusban említik Budapestet. „Több millió forint és számos ember munkája megy kárba néhány óra alatt” – magyarázza Fekete László, felidézve az elmúlt napok eseményeit.

Épp ez az egyik legnagyobb különbség a cseh főváros és a miénk között: a prágaiak szeretik városukat, s ez látszik is.

A hatásos prágai sörkampány A magyar kulturális kampány része: London Taxi -->

Prága turizmus Budapest British Travel Award (BTA) hivatásturizmus BTH marketing
Kapcsolódó cikkek