Nem lesz gyors kilábalás

A globális válság exportkereslet-csökkentő hatásával kapcsolatos félelmek nyomán közel öt és fél éves mélypontra süllyedt októberben a németországi üzleti hangulatot jelző Ifo-index. A szeptemberi 92,9-ről 90,2 pontra eső mutató kedvezőtlen alakulását elsősorban az elkövetkező hat hónapra vonatkozó kilátások romlása magyarázza. Elemzők szerint a borúlátás még nem érte el a mélypontot, hiszen „gyakorlatilag biztosra lehet venni a recessziót és a folytatólagos gyengélkedést legalább a jövő év közepéig” – idézi a Reuters Alexander Kochot, az UniCredit közgazdászát. A válság elhúzódására figyelmeztetett Peer Steinbrück német pénzügyminiszter is, aki szerint még mindig fennáll a globális pénzpiacok összeomlásának a veszélye, és a felfordulás legalább 2009 végéig kitart.

A kormányok tegnap világszerte folytatták a válság megfékezésére irányuló erőfeszítéseiket. Geir Haarde izlandi miniszterelnök tegnap az Északi Tanács helsinki ülésén tárgyalt norvég, svéd, finn és dán kollégájával a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) várt 2 milliárd dolláros hitel kiegészítéséről. Haarde szerint Izlandnak további mintegy 4 milliárd dollárra lenne szüksége, és az IMF-megállapodást követően északi szomszédai vélhetőleg készek is lesznek segíteni.

Dánia ugyanakkor maga is súlyosbodó gondokkal küszködik. A jegybanknak a múlt héten ebben a hónapban már másodszor kellett kamatot emelnie a korona védelmében; az ország jegybankjának egyedüli feladata az euróárfolyam 2,25 százalékos sávon belül tartása. Tegnap az Európai Központi Bank (EKB) Magyarország és Svájc után Dániának is segítséget nyújtott az árfolyam stabilizálására, 12 milliárd eurót bocsátva Koppenhága rendelkezésére egy valutacsere-egyezmény keretében.

A nemzeti valuta gyengülése Magyarországhoz hasonlóan Dániában is egyre nagyobb terhet jelent a devizahitelek törlesztőinek, miközben a gazdaság a recesszió szélén táncol, és az előrejelzések szerint a munkanélküliség megduplázódhat az elkövetkező két évben. A válság elemzők szerint növeli annak az esélyét, hogy az ország az euró átvétele mellett döntsön. Októberben a közvélemény-kutatások szerint is többségbe kerültek a közös pénz bevezetésének a támogatói. Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök még a mostani, 2011-ben végződő parlamenti ciklusban népszavazást szeretne tartani a kérdésről. Korábban azt mondta, az eurózónán kívül maradás sérti az ország gazdasági és politikai érdekeit.

Svédországban szintén újabb vitát indíthat el a válság az euró bevezetéséről. Ezt jósolja legalábbis Carl Bildt külügyminiszter, aki szerint a közös pénz segíti Európát a felfordulás közepette. Bildt tegnap azt mondta, hogy a vita a 2003-ban referendumon elutasított euróátvételről a 2010-es választások után kezdődhet el újra.

Míg a világ kisebb valutái az óvatossá vált befektetők tőkekivonásai nyomán értékvesztéssel szembesülnek, addig Japán számára a jen felértékelődése okoz gondot. A világ második legnagyobb gazdaságának a II. világháború utáni leghosszabb fellendülése valószínűleg visszaeséssel ért véget a második negyedévben, és az USA-ba irányuló export már 13 hónapja hanyatlik. A japán exportőrök félnek, hogy a jen erősödése a termékeik iránti maradék keresletet is megöli. BÁ

Így az élénkítést célzó közkiadásokat olyan területekre lehetne összpontosítani, mint a tömegközlekedés, a megújuló energia és a zöldtechnológiák.

Így az élénkítést célzó közkiadásokat olyan területekre lehetne összpontosítani, mint a tömegközlekedés, a megújuló energia és a zöldtechnológiák.-->