Kiss Zsolt, az OEP finanszírozási főosztályának vezetője arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy januártól végre a pénz követné a beteget. Rugalmasan kezelnék ugyanis az intézményekkel kötött finanszírozási szerződéseket, amelyeket negyedévenként, a betegmozgásokat követve változtatnának. A gyógyításért járó pénzt feladathoz, lakosságszámhoz, s ahhoz kötnék, a páciens az intézményrendszer melyik szintjén kap ellátást, azaz elismernék a progresszivitást.
A sokat bírált volumenkorlátra a gyógyítás megfelelő keretek között történő ellátása érdekében van szükség, hiszen világszerte bebizonyosodott: az ágyak megtalálják a betegüket, a több kapacitás, különösen, ha fizet a biztosító, generálja a betegforgalmat.
A Magyar Kórházszövetség elnöke, Varga Ferenc is úgy látja: a hatályos tvk-rendszer rossz, sürgető a változtatás. Ugyanis amíg egy kisebb városi kórház – ha úgy látja, kifogyott az OEP-től kapott tvk-kerete – továbbküldheti a beteget a súlyponti kórházakba, ahol 24 órás szolgálatban kell fogadni a betegeket, nekik már nincs hová küldeni őket. Így a számukra kiosztott tvk-keretet túllépik, pedig az engedélyezett gyógyítási mennyiségen fölül nem fizet az egészségpénztár, így halmozódik a veszteségük, ez tavaly országosan meghaladta a 60 milliárd forintot. Ez nagyjából megfelel az OEP által a kórházaknak átutalt havi működési költségek összegének. Ez is oka lehet a kórházi tvk-kal való üzletelésnek.
Az OEP által engedélyezett korlátot ki nem használók ugyanis attól tartanak, ha kiderül az igazság, a biztosító lecsökkenti a gyógyítási keretüket. Pedig előfordulhat, hogy csak átmeneti időszakról van szó, például sebészhiány miatt kevesebb a műtét, vagy mert éppen abban az időben több „könnyű” beteg került hozzájuk. A nyílt sisak helyett ezért inkább a fölösleges kapacitásuk eladását választják. A tvk-t túllépő kórházak viszont úgy okoskodnak: jól járnak, ha 70-80 százalékos értéken átveszik mások teljesítménykeretét, hiszen a tb által engedélyezett korlát fölötti gyógyításért egyetlen fillért sem kapnak a biztosítótól.
A feketepiaci ár a biztosítótól járó díj 20-30 százaléka – erősítették meg a hírt lapunknak kórházvezetők, akik a feketézés okát a rossz a finanszírozási rendszerben látják. Az ügyeskedők amúgy senkinek sem ártanak, a tb-től járó apanázst ugyanis kizárólag a gyógyításra fordítják – állítják.
A tvk-szűkében lévő kórházakon próbált segíteni a szaktárca, amikor a kormány döntése alapján az Egészségbiztosítási Alap megtakarításából 3,8 milliárd forintot osztott szét közöttük, a pénzt augusztusban és szeptemberben használhatták föl. Azt ugyan a kórházszövetség is elismeri, a szétosztás transzparens és objektív feltételek alapján történt, ám előfordult, hogy ugyanolyan ágyszámot működtető kórházak eltérően részesültek belőle. Ezért Varga Ferenc azt szeretné, ha a megtakarításokból még hátralévő összeg felosztásakor elmondhatnák a véleményüket. Erre nyitott az OEP, Kiss Zsolt már el is küldte a szempontrendszerre tett javaslatát a szövetségnek. A biztosító – ha valóban lesz újabb szétosztható pénz – azt venné figyelembe, az adott kórház hány területen kívüli beteget látott el, hányat küldött tovább, milyen súlyos betegei voltak, hány akut beteget vettek fel, és milyen volt a halálozási arány.
A megtakarítás szétosztása körüli bizonytalanság oka, hogy bizonyos pénzügyi körökben arról beszélnek: az Egészségbiztosítási Alap 50-60 milliárd forintos szufficitjét megtartanák. Ennek cáfolatát adhatja Gyurcsány Ferenc kormányfő korábban tett többszöri kijelentése: a megtakarítás csak a gyógyítóágazatban használható föl.
