Nyitásra bátorít Brüsszel
Az előzetes félelmekkel ellentétben nem indultak meg tömegesen az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok munkavállalói a régi tagállamokba – derül ki az Európai Bizottság tegnap kiadott jelentéséből. Ugyanakkor Brüsszel szerint a Kelet- és Kelet-Közép-Európából érkező uniós polgárok érdemben járultak hozzá a befogadó országok gazdasági növekedéséhez, ezért a bizottság a munkaerő unión belüli szabad mozgását korlátozó, még meglévő akadályok lebontására bátorította a tagországokat.
A másik tagállamban való munkavállalás joga a négy uniós alapszabadság egyike, ráadásul a gazdasági prosperitás szempontjából is hasznos – hangsúlyozta az EU munkaügyi biztosa. Vladimir Spidla szerint a most napvilágra került számok fényében ismét át kellene gondolniuk az érintett államoknak, hogy valóban szükségük van-e az új tagországokból érkezők munkavállalását korlátozó intézkedések fenntartására. A munkapiacok teljes megnyitása nemcsak gazdasági szemponból lenne racionális, de segítene felszámolni a feketefoglalkoztatás gyakorlatát is – idézi a biztos szavait a Rapid.
A jelentés szerint a 2004-ben csatlakozott országokban a 2003-as 0,3 százalékról mindössze 0,5 százalékra emelkedett 2007 végéig az össznépességhez viszonyítva azok aránya, akik a 15 régi tagállamba – elsősorban Nagy-Britanniába és Írországba – vándoroltak munkát keresni. Ugyanakkor a csak 2007-ben belépett Bulgária és Románia esetében 0,2-ről 0,4 százalékra emelkedett a nevezett időszakban ez a hányad. Mindent egybevéve kiderül, hogy a tizenötökbe érkező bevándorlók többsége még mindig unión kívüli országokból származik.
A bizottsági tanulmány arra is rámutat, hogy ez az unión belüli népességmozgás semmilyen számottevő zavart nem okozott, vagyis nem vagy alig hatott a befogadó államok munkanélküliségére, illetve bérszínvonalára. A 2004-ben csatlakozott tíz országból érkező legtöbb bevándorló fiatal, egyedülálló, és valóban el is helyezkedik a munkapiacon.
A régi tagállamok – Ausztria, Belgium, Dánia és Németország kivételével – már megnyitották munkapiacukat a 2004-ben belépett kelet-közép-európai tagállamok előtt, míg a bolgárok és románok érkezését Finnország és Svédország kivételével mindegyik korlátozza valamilyen módon. A legfrissebb tagállamokkal szembeni restrikciókkal kapcsolatban egyébként a tizenötök decemberig kötelesek jelezni Brüsszelnek, hogy további három évre fenn kívánják-e tartani azokat. Ugyanakkor Berlin, Bécs, Brüsszel és Koppenhága csak abban az esetben hosszabbíthatja meg 2009 után is a 2004-es belépőkkel – többek között hazánkkal – szembeni megszorításait, ha azokat komoly munkapiaci indokokkal tudja alátámasztani.
