BUX 42,733.39
-2.96%
BUMIX 3,743.44
-0.90%
CETOP20 1,841.99
-0.52%
OTP 8,918
-4.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.00%
+0.99%
ZWACK 17,300
-0.57%
0.00%
ANY 1,545
-2.52%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
-0.63%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.8
-0.78%
-1.00%
-0.79%
0.00%
-1.20%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,814
-4.16%
-0.38%
ALTEO 2,780
+0.72%
0.00%
+0.68%
0.00%
+0.85%
-3.23%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
-5.24%
+0.74%
0.00%
+0.39%
NUTEX 10.05
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,228
+3.02%
0.00%
+9.12%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Felvizezett bizonytalanság

Tanácstalanság, „felvizezés”, engedmények, ellentmondásosság, út az eladósodáshoz: ilyen kifejezésekkel kommentálták több helyen is a pénteken véget ért brüsszeli európai uniós csúcsot. A fenti megjelölésekkel elsősorban a két rendkívül kritikus területet, a klímavédelmet és a gazdaságélénkítést illették. Bár az EU – különösen a nemsokára véget érő francia elnökség, illetve a londoni kabinet víziói szerint – mindkét probléma megoldása kapcsán vezető szerepet szán magának a világban, az ehhez szükséges tekintély nem mindig áll rendelkezésére (lásd keretes írásunkat).

A Der Spiegel szerint a tanácstalanságot leginkább az tükrözte a brüsszeli csúcs során, ahogyan a jelen lévő állam- és kormányfők eltérő elképzelései, illetve bizonytalansága következtében a 200 milliárd eurós összértékű uniós konjunktúracsomag meghatározása meglehetősen „cseppfolyósra” sikeredett.

Ami a konkrétumokat illeti, a tagállamok egyezsége értelmében Brüsszelnek az uniós befektetési bankon keresztül 30 milliárd eurónyi hitelt kell pumpálni a gazdaságba, az Európai Szociális Alap, illetve a Globalizációs Alap forrásait foglalkoztatásnövelő módon kell elköltenie. Ezenfelül a strukturális és mezőgazdasági alapokban lévő eurómilliárdok gyorsabb lehívhatóságáról is gondoskodnia kell a bizottságnak.

A tagállamok ugyanakkor ígéretet tettek, hogy időben korlátos, azonnal ható szubvenciókkal, illetve az állami kiadások célzott növelésével igyekeznek növelni a keresletet.

A megállapodás meggyőző erejét jól érzékelteti, ahogyan azt az Európai Parlament német keresztényszocialista képviselőcsoportjának vezetője, Markus Ferber jellemezte: „nagy blabla”. A konjunktúraélénkítés kapcsán egyébként Berlin engedett korábbi merev álláspontjából. A gazdaságélénkítés peremén viszont Berlin gátat szabott az áfa alsó határának esetleges módosításáról szóló elképzeléseknek.

A szintén forró témának számító klímavédelmi vállalások terén Németország, illetve több volt szocialista uniós tagállam is engedményeket tudott kikényszeríteni az EU-tól. A klímaalkut egyébként meglepő módon nem a korábban „bajkeverőként” elhíresült lengyelek, hanem Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök blokkolta a legtovább. Gyurcsány a kelet-közép-európai tagoknak biztosított 12 százalékos kvóta-újraelosztás kapcsán kritizálta az egész csomag felépítését és méltánytalanságát, igen komoly meglepetést okozva José Manuel Barroso bizottsági elnöknek – írja a BruxInfo.

A klímaalku értelmében 2020-ig 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, illetve 20 százalékra kell növelni a megújuló források részarányát. A szénenergiától nagymértékben függő államok, mint például hazánk vagy Lengyelország, 2013-tól az elárverezendő kibocsátási kvóták 12 százalékát ingyen kapja meg. Megfigyelők rámutatnak, hogy az alku tető alá hozásában kulcsszerepet játszó Nicolas Sarkozy francia és jelenleg uniós elnök sok „jó pontot” gyűjtött az új tagállamok körében. Az ugyanakkor az új tagok mellet Berlin számára is könynyebbséget jelent, hogy az uniós emissziókereskedelmi rendszer (ETS) következtében versenyhátránynak kitett nagy kibocsátású ipari szektorok számára továbbra is ingyenesek a kvóták, bár ezzel kapcsolatban a bizottságnak 2010-ig újabb javaslatot kell majd kidolgoznia.

A csúcson ugyanakkor az ír kérdés kapcsán is egyezség született, ennek értelmében garantálják Dublin számára az „egy ország, egy biztos” elvet, illetve az abortuszra vonatkozó tilalom fenntartásának jogát a leendő uniós népszavazás pozitív eredménye érdekében.

Kevés éghajlatvédelmi konkrétum Poznanban

A nyugati lapok szerint kevés kézzelfogható eredményt hozó poznani ENSZ-klímakonferencia kijelölte az utat a 2009. végi koppenhágai találkozóig, ahol a kiotói egyezség utódjáról kell majd dönteni. A résztvevők megállapodása értelmében megkönnyítenék a fejlődő országok számára a klímvédelmi alap pénzforrásaihoz való hozzájutást, viszont az alapban rendelkezésre álló 70 millió dolláros összeg nem bővül rögtön, bár a várakozások szerint 2012-ig akár a 900 millió dollárt is elérheti ez a summa – írja az Neue Zürcher Zeitung.

Rossz hír, hogy az ipari államok nem tudtak megegyezni az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ig történő 25-40 százalékos csökkentéséről, ráadásul Moszkva a következő klímavédelmi megállapodásból való kimaradását is lehetségesnek nevezte, ha az abban foglaltak ütköznének az orosz érdekekkel.

Az EU-nak pedig nem igazán sikerült a klímavédelem terén a tekintélyén esett csorbát kiköszörülnie, hiába próbálták meg az uniós tárgyalók a poznani találkozóval párhuzamosan folyó uniós csúcs eredményeit a lehető legjobb színben feltüntetni.

Rossz hír, hogy az ipari államok nem tudtak megegyezni az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ig történő 25-40 százalékos csökkentéséről, ráadásul Moszkva a következő klímavédelmi megállapodásból való kimaradását is lehetségesnek nevezte, ha az abban foglaltak ütköznének az orosz érdekekkel.

Az EU-nak pedig nem igazán sikerült a klímavédelem terén a tekintélyén esett csorbát kiköszörülnie, hiába próbálták meg az uniós tárgyalók a poznani találkozóval párhuzamosan folyó uniós csúcs eredményeit a lehető legjobb színben feltüntetni.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek