Egy új hazai kormányrendelet lép életbe a veszélyeztetett vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) kapcsán, amely a világ egyik legnagyobb és leghatékonyabb nemzetközi természetvédelmi megállapodása. Az egyezményt eddig 174 ország írta alá. Az államok kötelezettsége, hogy a nemzetközi és a vonatkozó európai uniós előírások végrehajtásának részletes szabályait nemzeti jogszabályban is rögzítsék. Az új jogszabály több fontos változást vezet be – hívta fel a VGO figyelmét a környezetvédelmi tárca.
Új hazai kormányrendelet lép életbe a veszélyeztetett vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmét szabályozó CITES egyezmény kapcsán. Ez az egyezmény azokat a fajokat védi, amelyek vadon élő állományát az egyre nagyobb mértékű nemzetközi veszélyezteti. A kereskedelmi célra történő befogás, gyűjtés miatt több tízezer állat- és növényfaj került élőhelyén válságos helyzetbe, melyek közül 35 ezer a CITES védelme alatt áll. Az illegális kereskedők nemcsak élő állatokkal és növényekkel, hanem ezek legkülönbözőbb részeivel és a belőlük készített termékekkel is üzletelnek. Az élő példányokat elsősorban hobbi állattartók, kertészetek, állatkertek, illetve orvos-biológiai kutatólaboratóriumok vásárolják fel, míg az elpusztult egyedek luxuscikként, vadászati trófeaként, élelmiszerként, gyógyszerként vagy egyszerűen csak ajándéktárgyként kerülnek nemzetközi forgalomba. Ez a kereskedelem mára már világméretű. Évente állatok és növények százmillióit fogják be élőhelyeikről. A több lépcsős kereskedelmi láncban a legnagyobb bevétele ebből nem az állatokat befogóknak van, hanem a kereskedőknek. Az ebből származó éves bevétel a világpiacon eléri a 160 milliárd USA dollárt.
1973-ban 26 ország aláírásával született meg a Washingtoni Egyezmény CITES, amely a világ egyik legnagyobb és leghatékonyabb nemzetközi természetvédelmi megállapodása. Az egyezményt mára már 174 ország írta alá. Magyarország 1985-ben csatlakozott a megállapodáshoz. A CITES új, hazai jogszabálya szerint szigorodnak a majomtartási szabályok. A majmok az emberhez a törzsfejlődésben legközelebb álló, érezni, szenvedni képes, szociális igényekkel bíró élőlények. Fogságban tartásuk során a természetvédelmi, humán és állategészségügyi előírások mellett komoly állatvédelmi és etikai szempontokat is figyelembe kell venni. Ezért az új jogszabály az eddigieknél szigorúbb feltételekhez köti a majmok tartását. Emberszabású majmot (csimpánzok, gorilla, orángután) a jövőben kizárólag állatkert tarthat. Nem emberszabású majmot pedig állatkerten kívül is csak az állatkerti állatok tartásáról szóló rendeletben megállapított szigorú feltételek teljesítése esetén lehet majd tartani.
Nemcsak a majmokat, hanem a fókákat is védi az új jogszabály. A kegyetlen módszerekkel és hatalmas méretekben folytatott fókaprém-vadászat visszaszorítása érdekében világméretű mozgalmak indultak az elmúlt években. Ehhez az európai uniós országok jó része is csatlakozott. Ezzel összhangban a rendelet tiltja a CITES hatálya alá tartozó fókafajok prémjének tartását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben tilos lesz valamennyi prémjéért vadászott fókafaj szőrméjének tartása, behozatala és kereskedelme.
A szervezett bűnözői csoportok által irányított orvhalászat és kaviárcsempészet miatt a tokhalak világszerte a kipusztulás szélére kerültek. Védelmük érdekében a CITES szigorú szabályokat állapít meg a kaviár feldolgozásával, csomagolásával és kereskedelmével foglalkozó üzemek számára. Mivel Magyarországon is több vállalkozás foglalkozik tokfélék szaporításával, nevelésével, illetve kaviár termelésével, az új jogszabály részletes szabályokat állapít meg ezek engedélyezésével, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatban. Kaviárfeldolgozást, -csomagolást, illetve -átcsomagolást kizárólag az igazgatási hatóság által engedélyezett és nyilvántartott üzem végezhet, a kaviártároló edényeket pedig egyedi jelöléssel kell ellátni.
A rendelet ezen túl több ponton egyértelművé teszi, egyszerűsíti a CITES hatálya alá tartozó példányok bejelentési kötelezettségére, illetve az eljárásra vonatkozó szabályokat, és a korábbiaknál pontosabban szabályozza a természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó előírásokat.
Visszatekintés
Állatok csempészetével, illetve jogellenes kereskedelmével összefüggő ügyek az elmúlt hónapokból
Teknősök
Az élő állatok közül leggyakrabban szárazföldi teknősöket csempésznek a balkáni régió országai felől. Évente több száz különféle módszerrel csempészett teknőst foglalnak le a vámhivatalok. Az elmúlt években voltak olyan esetek is, amikor egy szállítmányban csempészett állatok száma meghaladta az 1000 példányt. A jól ismert görög és mór teknősön kívül időről időre felbukkannak világszerte veszélyeztetett trópusi fajok is, mint például a Madagaszkár szigetén honos sugaras teknős vagy Kelet-Afrikában élő résteknős. Egy közelmúltban lefoglalt, ilyen ritka fajokat tartalmazó csempész szállítmány piaci értéke meghaladta a 35 millió forintot.
Madarak
A madarak közül élő állatként leggyakrabban papagájok kerülnek illegálisan kereskedelembe. Idén nyáron a tompai határátkelő környékén több mint ötszáz papagájt foglaltak le a vámosok, amelyeket szerb elkövetők a zöldhatáron próbálták meg átcsempészni és értékesíteni az Európai Unióban. Augusztusban egy szerb állampolgár 22 fokozottan védett szalakótát próbált meg átcsempészni a tompai határállomáson. Úti célja Hollandia volt. A madarak testét, csőrét ragasztószalaggal körbetekerték és az ülés alá rejtve próbálták meg áthozni a határon. Leggyakrabban olasz vadászok csempésznek lelőtt vagy étkezési célra felhasznált madarakat. Az elmúlt hónapokban is jó néhány esetben foglaltak le a vámosok külföldi vadászok által lelőtt védett madarakat, melyek természetvédelmi értéke több esetben meghaladta a 30 millió forintot.
Kaviár
Magyarország feltételezhetően a kaviár csempészetének egyik jelentős útvonala. A hatóságok több esetben foglaltak le jogellenes eredetű kaviárt a határokon és belterületi ellenőrzéseknél egyaránt. Egy esetben az elkövetők ellen vádemelés is történt. Legutóbb november elején találtak a záhonyi vámosok 88 doboz illegális eredetű orosz kaviárt, melynek értéke meghaladja a 4 millió forintot.
Medvekolbász
Májusban a zöldtárca a Nemzeti Nyomozó Irodával és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal élelmiszerbiztonsági ellenőreivel közösen tartott ellenőrzése keretében egy hús nagykereskedésben 106 csomag medveszalámit és medvekolbászt foglalt le. A készítményeket jogellenesen hozták Romániából. Az ügyben genetikai vizsgálatra volt szükség, amely igazolta, hogy a termékek valóban medvehúsból készültek. Az ügyben a kereskedővel szemben vádemelés történt.
Kínai gyógyhatású készítmények
A kínai gyógyászat több ezer állat- és növényfajnak tulajdonít gyógyító erőt, és ezeket használja is a különféle készítményekben. Ezek között számos ritka és veszélyeztetett állat és növény is rendszeresen előfordul. Ilyenek például a pézsmaszarvasok, melyek pézsmamirigy kivonatát, a medvék, melyek epehólyagját, a leopárd, melynek csontját, az indiai törpebogáncs és a ginszeng, melyek gyökerét használja fel a kínai orvoslás. A ferihegyi repülőtéri vámhivatalok munkatársai hétről hétre derítenek fel olyan csempészett szállítmányokat, amelyekben védett összetevőt tartalmazó gyógyászati termék található. VGO
