Nincs az a válság, ami elvenné a magyarok vásárlási kedvét

Hiába a válság, a magyarok vásárolnak. Erről számolnak be legalábbis a szakértők. Meghaladja a várakozásokat a novemberi és a decemberi kiskereskedelmi forgalom – mondja például Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára legfrissebb adataikra hivatkozva. A szakember beszámolója szerint különösen a bronz-, az ezüst- és az aranyhétvégén volt erősebb a forgalom a vártnál, igaz – teszi hozzá –, végleges adatok csak februárban lesznek.

Pedig az előzetes várakozások borúlátóak voltak. Miután ugyanis tavaly, valamint az idén október végéig folyamatosan csökkent az eladott árumennyiség, a kereskedők a tendencia folytatására számítottak. Ennek a várakozásnak adtak táptalajt a statisztikai hivatal adatai is, amelyek szerint szeptemberben már 1,6 százalékkal maradt el a hazai kiskereskedelem forgalma az előző év kilencedik hónapjához képest.

Vámos György szerint annak, hogy a várt év végi visszaesés mégsem következett be, több oka is van. Így például, hogy a hetek óta csökkenő benzinárnak köszönhetően több pénz maradt az emberek pénztárcájában, amit el is költöttek. A másik ok szerinte, hogy a válság következményeként megrendült a lakosság bizalma a pénzintézetekben, így ahelyett, hogy bankba vitték volna, inkább vásárlásra fordították a pénzüket.

A válság a jelek szerint a hitelfelvételi kedvünkre sem volt hatással. Jelzi ezt, hogy tavaly még a vásárlók két százaléka vásárolt ajándékot hitelből, az idén a kutatás szerint három százalékuk tervezte úgy, hogy csak később, kamatokkal megpakolva fizeti ki a karácsonyi meglepetéseket. Nem csoda hát, hogy már októberben is hatalmas mértékben nőtt a lakossági hitelfelvétel. Ez a személyi kölcsönök és főleg a szabadfelhasználású jelzáloghitelek területén jelentkezett.

Pedig a válság kirobbanását követően sorra álltak elő az elemzők a borúlátó jóslatokkal, miszerint az idén messze nem lesz olyan heves az ünnepek előtt megszokott vásárlási láz, mint korábban, és így az áruhitelek iránti érdeklődés is jelentősen megcsappan majd.

A szakértők pesszimizmusa nem volt alaptalan, hiszen a tengerentúlról hazánkba is begyűrűző válság a hitelezési gyakorlatuk szigorítására kényszerítette a pénzintézeteket. A bankok a többi között búcsút intettek a jövedelemigazolás, illetve a fedezet nélküli áruhiteleknek, emellett a kamatokat is jelentősen emelték.

Utóbbi folyamatot jellemzi, hogy tavaly karácsonykor még 25-27 százalékos THM (teljeshiteldíj-mutató) mellett lehetett kölcsönből karácsonyi meglepetéseket vásárolni, ez a szám ma már meghaladja a harminc százalékot is. Még szembetűnőbb a kölcsönök drágulása, ha az idei nyári időszakot vesszük alapul: június–augusztusban még 22-24 százalékos kamat mellett lehetett áruhitelből költekezni.