Vasmarokkal irányít a Kreml

Mintegy háromszáz közlekedési, ipari, kereskedelmi, energetikai, építőipari és egyéb vállalat szerepel azon a listán, amelyet a kedvezményes hitelekre, garanciákra, adókönnyítésekre, vámkedvezményekre vagy állami megrendelésekre érdemesnek tartott cégekről tett közzé az orosz kormány. A nem végleges lista a Kreml által korábban kilátásba helyezett több mint 200 milliárd dollár értékű válságkezelő intézkedések lehetséges kedvezményezettjeit tartalmazza, ugyanakkor nem jelent garanciát arra, hogy a felsorolt társaságok valóban kapnak-e – és ha igen, mekkora és milyen jellegű – támogatást.

Az elmúlt héten több olyan hír is napvilágot látott, amely megerősítette: Moszkva korábban sem csekély gazdasági befolyásának további bővítésére használja majd fel a gazdasági mentőintézkedéseket. Pénteken Alekszander Volosint, Borisz Jelcin és Vlagyimir Putyin volt elnöki kabinetfőnökét választotta a Norilszk Nikkel elnökévé az orosz bányászati cég közgyűlése. Az Oroszország első számú bányavállalataként és a világ legnagyobb nikkeltermelőjeként számon tartott vállalat alapítója és főrészvényese, Vlagyimir Potanyin – más oligarchákhoz, például a Norilszk megszerzéséért ringbe szállt Ruszal-vezérhez, Oleg Gyeripaszkához hasonlóan – a nyersanyagárak mélyrepülése és általában a gazdasági válság következtében volt kénytelen egyre nagyobb teret engedni az állami befolyásnak. A Norilszk vezérigazgatói székében már augusztus óta a KGB-s és államigazgatási múltú Vlagyimir Sztrzsalkovszkij ül, a kormányzati befolyás mértéke (a Norilszk-résztulajdonos Ruszalnak nyújtott állami kölcsön fedezete formájában) 25 százalékos.

Ezzel egy időben olyan tervek szivárogtak ki orosz kormánykörökből, hogy a Vlagyimir Putyin vezette kabinet többségi tulajdonrészt készül szerezni az ország legnagyobb műtrágyagyárának számító Apatitban, valamint a Silvanit és az Uralkali káliumkarbonát-gyártókban. A három hasonló profilú társaságot ezután közös holdingba vonnák össze, és ez egyebek mellett a közös érdekű vasútépítéseket is megkönnyítené.

Az orosz kormányzatnak a terjeszkedés mellett persze a napról napra romló gazdasági helyzet kezelése is ad elég feladatot. Arkagyij Dvorkovics, Dmitrij Medvegyev elnök gazdasági tanácsadója a napokban kijelentette: jövőre – az évtizedben először – hiány keletkezhet a költségvetésben, amelynek betöméséhez a korábbi olajbevételekből képzett tartalékalap megcsapolására és esetleg külföldi kötvénykibocsátásra is szükség lehet. A Vedomosztyi című lap szerint a 2009-es államháztartási hiány a GDP 5 százalékára rúghat, miután a kiadáscsökkentő intézkedések csak részben tudják ellentételezni az állami bevételeknek az olajárak csökkenése miatt várható egyharmados (122 milliárd dolláros) visszaesését.

Az orosz iparban várható elbocsátási hullám elemzők szerint zavargásokkal fenyeget, és a rubel további drámai mértékű gyengülésére is fel kell készülni. Pénteken az orosz fizetőeszköz 34 körül állt a dollárból és euróból álló referenciakosárhoz képest, ez szeptember óta 13 százalékos gyengülésnek felel meg. A moszkvai jegybank dollártízmilliárdokat pumpál a piacra az árfolyam védelmében, de szakértők szerint előbb-utóbb kénytelen lesz tízszázalékos vagy még nagyobb leértékelést végrehajtani.

- orosz államvasutak

- Aeroflot légitársaság

- Gazprom földgáztársaság

- Rosznyefty kőolajtermelő

- Vimpelcom mobiltelefon-szolgáltató

- Norilszk Nikkel bányatársaság

- Russian Machines ipari holding

Forrás: Reuters, Bloomberg

- orosz államvasutak

- Aeroflot légitársaság

- Gazprom földgáztársaság

- Rosznyefty kőolajtermelő

- Vimpelcom mobiltelefon-szolgáltató

- Norilszk Nikkel bányatársaság

- Russian Machines ipari holding

Forrás: Reuters, Bloomberg-->