Biztosabb nyugati ellátás

Habár a Gazprom Ukrajnát kikerülő – például Törökországon keresztül haladó – vezetékein megnövelte az

Európába irányuló szállítmányok nagyságát, kontinensünkre a korábban érkező orosz gázmennyiség mindössze fele jut el. Az Ukrajna és Oroszország között évente kiújuló gázvita az idén még a 2006-osnál is drámaibb helyzetet hozott az orosz gázt felhasználó 18 európai országban. Ezek többsége a gáztározókban felhalmozott mennyiségből pótolja a fogyasztási szükségleteket.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az európai kereskedelmi gázvállalatok ernyőszervezete, a Gas Storage Europe (GSE) adatai szerint a kontinens tározói 69 és 81 százalék közötti telítettségi szinten álltak, amikor megszűnt Ukrajnán keresztül a gázszolgáltatás. Ez a kapacitás átlagos téli időjárás mellett vélhetően elég lenne a fűtési szezon átvészeléséhez, a jelenlegi időjárási körülmények között azonban a gáztározók egyedül nem képesek a csúcsra járatott szükséglet fedezésére. Ráadásul – a csökkenő nyomás miatt – ahogy ürülnek a tározók, mind kisebb mennyiséget lehet belőlük kinyerni. A nyugat-európai államok – a sűrű vezetékhálózatnak köszönhetően – kivétel nélkül hozzáférnek a északi-tengeri gázkészletekhez, így ha Oroszországból egyáltalán nem érkezne gáz, akkor is tudnák fedezni a lakossági és ipari igényeket.

Mindazonáltal a gázvezetékek útvonalának diverzifikálása érdekében Németország ismét elővette a balti-tengeri földgázvezeték tervét, amelyet évekkel ezelőtt a lengyelek, a balti államok és Finnország is hevesen kifogásolt. A vezeték megépítésére német–orosz vegyes vállalatot alapítottak, amelyben a többségi részesedést élvező Gazpromon kívül a német E.On Ruhrgas és a BASF vesz részt. A vállalat élére Gerhard Schröder egykori német kancellárt nevezték ki, aki – a helyzetre való tekintettel – szerdán Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel, így érvelve a vezeték megépítése mellett.

Közép- és Délkelet-Európa államai viszont szinte kivétel nélkül a jórészt Ukrajnán át érkező orosz gáztól függnek. A szükségleteit 100 százalékban ebből a forrásból fedező Szlovákia például több mint ezer iparvállalat tevékenységét korlátozza szerda reggel óta a gázhiány következtében. Minden olyan cég, amely évente több mint 60 ezer köbméter gázt fogyaszt, azonnali hatállyal leállt. A lakosság, valamint a kórházak, iskolák és néhány hasonló intézmény gázellátását egyelőre állami tartalékokból fedezik. Bulgária ugyanakkor azzal igyekszik ellensúlyozni a kieső gázmennyiséget, hogy újraindítja a Kozloduj atomerőmű egyik reaktorát, amelynek leállítása éppen uniós csatlakozásának előfeltétele volt – jelentették bolgár napilapok. Az országos gáztartalékokból csak azok az ipari üzemek juthatnak gázhoz, amelyek nem tudják a termelést teljesen leállítani, a lakosságot pedig takarékosságra szólította fel a szófiai kormány. TL