A polgármester, Michael Bloomberg – aki harmadszor is indulni kíván a posztért a következő választásokon – azonban azt ígéri, hogy nem fog megismétlődni az a pusztulás, amit 70-es évek válsága idején a metropolisz kénytelen volt elszenvedni.
Az Egyesült Államok többi nagyvárosához hasonlóan New York is attól tart, hogy a nagy összegű szövetségi gazdaságélénkítő programból kiutalt részt visszatartja az állam kormányzósága, a saját céljaira. Ha ez bekövetkezik, akkor a városban lakóknak számítaniuk kell számos szolgáltatási megnyirbálásával, emellett szükségessé válhat több mint 23 ezer közalkalmazott elbocsátása.
Bloomberg igyekszik pótlólagos pénzt kicsikarni, mind az állam kormányzóságától, mind a szövetségi kormánytól, emellett felkérte a – mintegy 300 ezer fős – közalkalmazotti gárdát, hogy fogadja el a járandóságok lefaragását, beleértve az egészség- és a nyugdíjbiztosításra szánt összegek megnyirbálását. Ha az államtól remélt összeghez nem jutna hozzá a város, akkor szükségessé válna például több ezer pedagógus elbocsátása.
New York folyó költségvetésében a kiadások 60 milliárd dollár körül vannak, a jelenleg biztosra vehető bevételek alapján a július 1-jétől kezdődő következő pénzügyi évben 4 milliárd dolláros hiány támadna. Ebben benne van, hogy – az idei 800 millió után – a következő pénzügyi évben várhatóan 2 milliárd dollárral esnek az adóbevételek. A polgármester ennek hatására fordult megértésért a helyi közigazgatási szakszervezethez. A város vezetése emellett törölni fog több fontos fejlesztési tervet – például utak, iskolák, hidak építését vagy karbantartását –, a már elkezdett beruházások kivitelezési idejét pedig megnyújtják. Az alapvető közszolgáltatásokat a polgármester minden áron fenn kívánja tartani.
