BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Döntés kérdése az államcsőd

Az államkincstár a pénzügyi helyzet várható javulására alapozva állítja: visszatér a fenntartható pályára az államadósság. Elemzők azonban ezt a vélekedést felelőtlenségnek, illetve vakmerőségnek nevezik. Van, aki szerint az IMF-csomag meghosszabbítása is elkerülhetetlen.

A befektetők egyre nagyobb esélyt adnak a magyar államcsődnek – ez olvasható ki az ötéves magyar CDS-felár alakulásából, amely a napokban elérte a tavaly októberi csúcsot (600 bázispont). Igaz, jelenleg nem feltétlenül a fundamentumok alakítják az árfolyamot, a likviditáshiány szintén jelentős szerepet játszik. Ugyanakkor továbbra is több szakértő tartja kritikusnak Magyarország finanszírozási helyzetét, annak ellenére, hogy az államkincstár bizakodó állásponton van.

Államcsődről nincs és többé ne is legyen szó, hiszen egyfelől a nemzetközi (az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank által biztosított) hitelcsomag megfelelő mennyiségű közép- és hosszú távú forrást biztosít a költségvetés számára, másfelől a belföldi piacon rendszeresen és sikeresen megrendezett 3 és 12 hónapos futamidejű diszkontkincstárjegy-aukciók, valamint a lakossági állampapírok folyamatos jegyzései eredményeként a szükséges mennyiségű rövid futamidejű finanszírozás is biztosított – mondta lapunknak Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. Az igaz, hogy mind a külső, mind a belső piacon nehézzé vált a forrásszerzés, főleg hosszabb időtávra, ez azonban nemcsak Magyarország esetében alakult így, hanem a legtöbb európai államban is. Erre tekintettel az utóbbiak elsősorban a belső pénz- és tőkepiacra támaszkodva igyekeznek magukat finanszírozni.

Ugyanakkor természetesen akár devizában is nyitva áll a lehetőség a forrásbevonásra a magyar állam számára, ennek költsége azonban a jelenlegi bizonytalan piaci helyzetben valószínűleg jelentősen meghaladná a nemzetközi hitelcsomag költségeit.

Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a nemzetközi hitelcsomag együttes összege messze meghaladja a magyar állam 2009-ben jelentkező, a belföldi piacról jelenleg nem biztosítható finanszírozási igényeit. Az eddig lehívott mintegy 6,9 milliárd eurós összegből az elmúlt évben mindössze egymilliárdnyit használtunk fel adósságfinanszírozásra, a fennmaradó rész a devizatartalékokat növelte meg. Az idén pedig még 6,5 milliárd eurót fordítanak az ÁKK számításai szerint hasonló célra – fűzte hozzá a vezérigazgató-helyettes. Az állam külföldi kitettsége ezzel együtt is alacsonynak számít, ezt jól mutatja, hogy 2009-ben a külföldi befektetők felé mindössze egymilliárd euró a devizában és mintegy 1,5 milliárd euró a forintállampapírokban lejáró állami kötelezettség. Ha tehát nem lett volna ilyen feszült a helyzet a pénzpiacokon, akkor például nem is lett volna szükség ilyen nagy összegű, a költségvetés finanszírozási igényét messze meghaladó forrásbevonásra az elmúlt év végén.

A bruttó adósságráta valóban megemelkedett a nemzetközi hitelcsomag eddig lehívott első részletének hatására, ennek nagyobbik része ugyanakkor betétként is megjelenik, amelyet egyrészt a későbbiekben is lehet adósságmegújításra fordítani, a pénzpiaci feltételek kedvezőbbé válása esetén viszont valószínűleg előtörlesztésre lehetne használni. A CDS-felárak növekedését is érzékeli az ÁKK, ez azonban még a nagyobb gazdaságoknál is megfigyelhető, és szintén az ideges befektetői hangulatra vezethető vissza. A kedélyek megnyugvását az is szolgálná, ha hamarosan ki tudnánk tűzni egy hiteles euróbevezetési céldátumot, így visszatérhetnének a konvergenciabefektetők (akik a hosszú távú kamatok közeledésére „játszanak”) a hosszabb lejáratú papírok piacára – vélekedett az ÁKK szakembere.

Az államcsőd az a helyzet, amikor az állam a hiteleivel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti teljes egészében – mondta a Világgazdaságnak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Ennek értelmében a csőd a legtöbb esetben egy szuverén döntés, a politikusok eldöntik, hogy milyen folyó kiadásokat nem teljesítenek, a nyugdíjakat, a fizetéseket vagy a kamatkiadásokat. Jellemzően azok az országok jelentettek csődöt, amelyek adóssága nagy részben devizában volt denominálva. Magyarország ebből a szempontból kedvező helyzetben van, hiszen a jegybank végső esetben teremthet forintot – tette hozzá a szakértő.

Az adósságpályánk ugyanakkor mégsem nevezhető fenntarthatónak, mert arra kell készülnünk, hogy tőkehiányos, ezért magas reálkamat-feltételek jellemzik a következő években a pénzpiacokat. A gazdasági növekedési potenciálunk is igen alacsony, ilyen feltételekkel viszont csak jelentős elsődleges államháztartási többlettel érhető el, hogy ne növekedjen a GDP-arányos adósság. Ilyen helyzetben felelőtlenség arra készülni, hogy a külső feltételek javulnak, inkább azt kell tudatosítani a befektetőkben, hogy a legrosszabbra is fel vagyunk készülve – tette hozzá. Attól még, hogy az IMF konkrétan nem kéri a büdzsé egyenlegének a javítását, ez most elemi érdeke valamennyi, a miénkhez hasonló adottságú gazdaságnak. Az euró bevezetése természetesen orvosolná a problémák jó részét, de kérdéses, hogy jelenleg érdeke-e a valutaközösségnek, hogy befogadja Magyarországot. Valószínűleg Ausztriának és Olaszországnak – nagy itteni kitettségük miatt – igen, míg például Írországnak vagy Portugáliának a legkevésbé sem – fejtette ki a befektetési szakember.

Az IMF–EU csomag elsődleges célja az volt, hogy finanszírozásra fordítsuk, másrészt pedig a spekulánsokat elriasszuk – fejtette ki Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Az állam mellett a magánszférának is jelentős az eladósodottsága, és a deviza-összetétel is jelentősen romlott. A hazai fizetőeszköz gyengülése, valamint a forintpiaci kibocsátások ellehetetlenülése miatt az államadósságon belül megugrott a devizakitettség: a tavaly őszi 30 százalék alatti szintről napjainkra 40 százalék fölé ugrott a külföldi devizákban fennálló tartozás. A szakértő szerint a mostani körülmények között a pénzügyi helyzet javulásában bízni vakmerőség, várhatóan még hosszú ideig rá leszünk szorulva a nemzetközi szervezetek hiteleire.

Jövő tavasszal lejár az IMF- és EU-hitelek folyósítására vonatkozó megállapodás, ez egyrészt azt jelentené, hogy vissza kellene állnunk a piaci finanszírozásra, másrészről meg kellene kezdenünk az addig folyósított kölcsönök törlesztését is. Mindez együttesen szinte lehetetlennek tűnik, ezért arra számítunk, hogy a valutaalappal kötött megállapodást meg kell hosszabítani. Ez viszont már a következő kormány gondja lesz – fűzte hozzá a szakértő, aki szerint várhatóan egyre szorosabb vezérlés alá is vonják majd az országot, de ennek köszönhetően elkerülhetjük a fizetésképtelenséget.

Mit jelent az államcsőd?

Az államcsőd az a helyzet, amikor az állam a hiteleivel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti teljes egészében – mondta a Világgazdaságnak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Ennek értelmében a csőd a legtöbb esetben egy szuverén döntés, a politikusok eldöntik, milyen folyó kiadásokat nem teljesítenek, a nyugdíjakat, a fizetéseket vagy a kamatkiadásokat. Jellemzően azok az országok jelentettek csődöt, amelyek adóssága nagy részben devizában volt denominálva. Magyarország ebből a szempontból kedvező helyzetben van, hiszen a jegybank végső esetben teremthet forintot – tette hozzá a szakértő. Az adósságpályánk ugyanakkor mégsem nevezhető fenntarthatónak, mert arra kell készülnünk, hogy tőkehiányos, ezért magas reálkamat-feltételek jellemzik a következő években a pénzpiacokat.

A gazdasági növekedési potenciálunk is igen alacsony, ilyen feltételekkel viszont csak jelentős elsődleges államháztartási többlettel érhető el, hogy ne növekedjen a GDP-arányos adósság. Ilyen helyzetben felelőtlenség arra készülni, hogy a külső feltételek javulnak, inkább azt kell tudatosítani a befektetőkben, hogy a legrosszabbra is fel vagyunk készülve – tette hozzá.

Az euró bevezetése természetesen orvosolná a problémák jó részét, de kérdéses, jelenleg érdeke-e a valutaközösségnek, hogy befogadja Magyarországot – fejtette ki a befektetési szakember


A gazdasági növekedési potenciálunk is igen alacsony, ilyen feltételekkel viszont csak jelentős elsődleges államháztartási többlettel érhető el, hogy ne növekedjen a GDP-arányos adósság. Ilyen helyzetben felelőtlenség arra készülni, hogy a külső feltételek javulnak, inkább azt kell tudatosítani a befektetőkben, hogy a legrosszabbra is fel vagyunk készülve – tette hozzá.

Az euró bevezetése természetesen orvosolná a problémák jó részét, de kérdéses, jelenleg érdeke-e a valutaközösségnek, hogy befogadja Magyarországot – fejtette ki a befektetési szakember A CDS-felár A Credit Default Swap (CDS), vagyis a hitel-visszanemfizetési csereügylet egy olyan instrumentum, amely fedezetet jelent egy adott állampapír nemfizetése esetén. Irányadónak az ötéves futamidejű CDS-t tekintik az elemzők. A magyar ötéves állampapírok CEDS-felárának alakulása -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek