Feladott gyógyszercsomag
Még elviselhetőnek tartja a betegek gyógyszerterheinek növekedését az egészségügyi tárca, hiszen annak üteme az infláció mértékének közelében marad a tb által támogatott medicinák körében. A kormány döntése szerint várhatóan áprilistól vezetik be a teljes gyógyszerpiacot érintő rendeletet, amely a betegterhek emelkedése mellett többletterhet jelent a gyártóknak és a forgalmazóknak is. A szigorítást a foglalkoztatás, így az adók és járulékok csökkenéséből fakadó egészségbiztosítói bevételkieséssel magyarázza a szaktárca, a válság miatti szigor nem hagyhatja érintetlenül ezt az ágazatot sem.
A betegszervezetek szerint a gyógyszerkassza 15 milliárdos lefaragása elviselhetetlen terhet ró a lakosságra. Ugyan a nagyon súlyos betegségekre adott 100 százalékos támogatású gyógyszereket nem érinti a megszorítás, ám ahol egy-egy szer többféle betegség kezelésére is alkalmas (ezek a legnagyobb forgalmú készítmények), ott az eddigi 85 százalékos tb-támogatás öt százalékponttal csökken. Az allergiás betegek érdekvédelmi szervezete alkotmányossági felülvizsgálatot helyezett kilátásba, mivel áprilistól csak a súlyos betegeknek járna szakorvosi támogatással a terápia, az enyhébb tünetekkel küszködőknek pedig teljes áron kellene megvenni a vény nélküli készítményeket a patikákban – jelentette ki Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke.
A szigorítás célja az indokolatlan gyógyszerfogyasztás csökkentése, hiszen Magyarországon évente 250 millió doboz orvosság fogy, így mindenki havonta legalább kétcsomagnyit szed be – mondta Székely Tamás egészségügyi miniszter. Ám a szakma szerint nem a dobozszám a mérvadó, hanem az, hány pirula van benne, azaz mennyi az egy napra jutó terápiás költség. Ha így számolunk, a magyar nem „gyógyszerfaló”. A vényköteles szerek fogyasztása tavaly az előző évihez hasonlóan 175 euró/fő/év volt. Ez messze elmarad az EU-tagállamokétól, hol már 2002-ben közel 250 eurót tett ki – állítja Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemző.
A betegek mellett keményen sújtja a kassza lefaragása a gyártókat és a forgalmazókat is. A hazai 670 milliárd forint értékben előállított gyógyszerből már tavaly is 525,5 milliárdot exportáltunk, hiszen az itthoni generikus készítményeket kezdi kiszorítani a távol-keleti dömpingáru. Így a magyarországi ipar zsugorodik, apadnak a beruházások, egyre kevesebb jut k+f-re. S amíg az ágazat a fénykorában 20-30 ezer embert foglalkoztatott, ma nem egészen 12 ezret. Ez pedig járulék- és adókiesés az államnak – mondta Rózsa András, a Teva Gyógyszergyár igazgatója, aki a nagykereskedők fizetőképességének megingása miatt a hazai piac további csökkenésétől tart.
Ezt látszik igazolni a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének felmérése. Szabó Ferenc elnök szerint a lejárt patikai kinnlevőség a múlt év végén megközelítette a hétmilliárd forintot. Ez becsült szám, a vizsgált időszakban a teljes piac 80 százaléka adott csak információt. A tényleges patikai tartozás így is duplája a két évvel korábbinak – tette hozzá.
A gyógyszerfogyasztás várható visszaesése további árrésvesz-teséget jelent a már tízmilliárd forinttól elesett patikai hálózatnak – mondta Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke.
A 2006-os 63 milliárd forint árréstömeg tavaly csupán 50,5 milliárd volt, miközben a patikák száma körülbelül 15 százalékkal nőtt. Így a kisebb árréstömegen a 2400 egységűre bővült gyógyszertári hálózat osztozik, nem csoda, hogy 700 közülük üzemgazdasági szempontból veszteséges. Az olcsóbb orvosságok forgalmának preferálása további árréskieséssel jár. A katasztrofális likviditási helyzet miatt bizonyos, hogy patikabezárásokra lehet számítani. Pedig a gyógyszertárak nagy része a tb által támogatott készítményekkel a havi helyett heti elszámolásra szerződött az OEP-pel, ám így is csak 18 napos késéssel jutnak hozzá az eladott orvosságok után járó tb-támogatás összegéhez, addig ők hitelezik meg azt a betegeknek. Némileg javíthatna a helyzeten az online elszámolás bevezetése, ami öt-hat nappal csökkentené ezt az időt – állítja az alelnök.
