A közgazdász szerint az MNB korábban az erős forint inflációt visszaszorító hatásában bízott – mint kiderült, alaptalanul – most meg egy olyan árfolyamot szeretne, amely megvédi a bankokat a devizahitelek bedőlésétől, teljesen függetlenül attól, hogy ennek az árfolyamnak milyen hatása lenne a foglalkoztatásra, a fizetési mérlegre vagy a nemzetgazdaság növekedésére. Holott – írja a Népszavában Róna Péter – sem az MNB sem az égvilágon senki nem tudja megmondani, hogy milyen árfolyamra lenne szükség a tartós gazdasági egyensúly létrehozatalához és fenntartásához.
Róna szerint sokan, maga a kormány is, úgy gondolja, hogy az euró bevezetése véget vetne az árfolyamkockázatnak, az árfolyam kockázat kiküszöbölése pedig nagyban hozzájárulna a gazdasági egyensúly kialakulásához, tőkevonzó- és versenyképességünk visszanyeréséhez. De ez csak egy csalóka látszat. Valójában az árfolyamkockázat átalakulna hitelkockázattá, ami a reálszféra hosszú vergődését eredményezné.
Ez történt Görögországgal, ahol a helyzet komoly társadalmi feszültségeket okozott, Portugáliával, Írországgal és Spanyolországgal, és ez történik most az eddig bezzeg országnak vélt Szlovákiával. Az euró gyors bevezetése, mint válsággyógyító ír nem több a szellemi szélhámosságnál. Mint ahogy azt az Európai Parlament gazdasági bizottsága és az Európai Jegybank számos részletes tanulmánya leszögezte, az euró bevezetése a reálszféra tényleges konvergenciájának hiányában hiú és veszélyes ábránd – zárja elemzését Róna Péter.
