Viharos cseh elnökség

A vártnál is nagyobb zűrzavart okozhat az uniós politikában a Mirek Topolánek vezette cseh kormány bukása – derült ki a prágai bizalmi szavazás utáni első napon. A jobbközép cseh kabinet elnöke tegnap az Európai Parlamentben hangoztatta, hogy az előre hozott választásokig és az új kormány megalakulásáig várható huzavona nem hátráltatja Csehország soros EU-elnöki feladatainak ellátását. Az amerikai gazdaságpolitikára vonatkozó éles kijelentései és az ezek nyomán kialakult összeurópai felzúdulás azonban kétségessé teszi, hogy Prága konstruktív ügyvezetőként működne a hátralévő három hónapban.

Topolánek Strasbourgban úgy fogalmazott, hogy Barack Obama óriási összegű gazdaságélénkítő csomagja és protekcionista intézkedései az 1930-as években elkövetett hibákat ismétlik, és „a pokolba vezető utat” jelentik. Az Egyesült Államok szerinte vagy fegyvereladásokból, vagy kötvénykibocsátás árán tudja csak előteremteni a gazdaságélénkítéshez szükséges pénzt, és ez aláássa a nemzetközi pénzügyi piacok stabilitását.

A cseh kormányfő szavait azonnal élesen támadta Martin Scholz, az EP szocialista frakciójának vezetője. Mint mondotta, ezek a kijelentések „nem ütik meg azt a színvonalat, amelyen az EU-nak az Egyesült Államokkal érintkeznie kell”, és Topolánek nyilvánvalóan „nincs tisztában azzal, mi az unió soros elnökének feladata”. Több más vezető európai politikus is rosszallását fejezte ki az amerikai elnöknek címzett bírálat miatt, és Angela Merkel német kancellár az ügyben telefonon beszélt Topolánekkel. A főnöke oldalán Strasbourgban tartózkodó Alexandr Vondra cseh miniszterelnök-helyettes ugyan azzal igyekezett menteni a helyzetet, hogy „fordítási hibának” tulajdonította az ügyet, ám megfigyelők szerint az ettől függetlenül jócskán aláássa az április 5-ére tervezett prágai EU–USA csúcstalálkozó kilátásait. A cseh kormány bukása más miatt is árnyékot vet az európai politikára.

Egyes elemzők tényként beszélnek arról, hogy a lisszaboni szerződést kénytelen-kelletlen támogató Topolánek megbuktatása mögött az euroszkeptikus cseh államfő, Václav Klaus állt. A bizalmatlansági indítványt megszavazó képviselőket részben az uniós reformszerződés elgáncsolásának szándéka vezette, a belpolitikai huzavona miatt ugyanis a ratifikáció eddigi csekély esélye is elszállt.

- technikailag nem marad soros elnök nélkül az EU, de Topolánek „béna kacsa” szerepre kényszerül, ezért megnő a nagy tagállamok és az Európai Bizottság szerepe

- végleg kútba eshet a lisszaboni szerződés, mivel kérdésessé vált annak csehországi ratifikációja

- meghiúsulhat az amerikai rakétavédelmi rendszer csehországi létesítményeiről kötött egyezmény

- technikailag nem marad soros elnök nélkül az EU, de Topolánek „béna kacsa” szerepre kényszerül, ezért megnő a nagy tagállamok és az Európai Bizottság szerepe

- végleg kútba eshet a lisszaboni szerződés, mivel kérdésessé vált annak csehországi ratifikációja

- meghiúsulhat az amerikai rakétavédelmi rendszer csehországi létesítményeiről kötött egyezmény-->