Új elem például, hogy a kormány a rászorultsághoz kötné az utazási kedvezményeket. Az MTI úgy tudja, hogy a miniszterelnök.hu internetes oldalon kedden délelőtt teljes egészében nyilvánosságra hozzák az 54 oldalas anyagot.
Az anyag délután valóban felkerült: részleteket itt olvashat, a teljes dokumentumot pedig itt töltetheti le.
Ha nem kezdjük meg azonnal a válságkezelést, ha nem változtatunk az állami újraelosztás méretén és szerkezetén, ha nem javítjuk növekedési esélyünket, és nem erősítjük meg az ország iránti bizalmat, minden korábbinál súlyosabb következményekkel kellene szembenézni. Gyors ütemben nőne az államadósság, tovább gyengülne a forint, sok tízezer család számára nehezen finanszírozhatóvá válnának a devizahitelek, csődhullám sújtana egyes ágazatokat, és sok százezer ember megélhetése kerülne veszélybe - olvasható a dokumentumban.
Ezért a válságkezelő kormány – amellett, hogy mindenben ellátja feladatát, és maradéktalanul eleget tesz az alkotmányban és jogszabályokban rá rótt kötelezettségeinek – legfőbb célkitűzésének a válság gyors és hatékony kezelését tekinti.
A kormány válságkezelése akkor lehet sikeres, ha növekszik a magyar gazdaság növekedési potenciálja, és akkor hatásos, ha visszaszerzi a piacok bizalmát.
A program egyebek mellett azt is részletesen kifejti, hogy miként segítenék a bajba jutott devizahiteleseket. Az intézkedések között olvasható: az új kormány haladéktalanul tárgyalásokat kezd a hazai bankokkal, hogy a gazdasági válság hatására - még a Gyurcsány-kormány ideje alatt - kötött megállapodás általános érvényű szabályozássá váljon. E szerint a lakossági ügyfelek meghosszabbíthatják a devizahiteleik futamidejének hosszát, átválhatják azokat forintra, s ezekért az ügyintézésekért a bankok nem számíthatnak fel díjakat - írja a bama.hu az MTI alapján.
A dokumentum szerint a kormány azt is tervezi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ne csak a múltbéli szabálysértéseket szankcionálhassa, hanem előremutató felügyeleti jogkörei is legyenek. Szintén a devizahitelesek érdekében a kormány javaslatot tesz a hitelközvetítői szabályozás megteremtésére, mert véleményük szerint a nem megfelelő képesítéssel rendelkező ügynökök hozzájárulhatnak az ügyfelek túlzott eladósodásához, és ezzel a hitelkockázatok növekedéséhez. Ezen intézkedéscsomagban szól arról a dokumentum, hogy kormány kidolgozza a "korai válságkezelő rendszert", amellyel meg kívánná akadályozni, hogy nagy hitelintézetek elbukjanak a válság miatt.
A kiadásokat összességében két év alatt 1300 milliárd forinttal csökkentő lépések között Bajnai Gordon miniszterelnök vasárnap már említette, hogy pénzt vonnak el a közösségi közlekedés finanszírozásától, de akkor részleteket nem mondott. A dokumentumból kiderül: rászorultság alapján válnának hozzáférhetővé az utazási kedvezmények. A kormány kezdeményezi, hogy csak azoknak a csoportoknak maradjon meg a jövőben a kedvezménye, amelyek valóban rászorulnak az utazási támogatásra, mivel jelenleg ez a szociális helyzettől teljesen függetlenül nagyjából 6-7 millió embernek jár. A kormány számításai szerint a költségvetés 106 milliárd forinttal pótolja ki a társaságok ebből származó veszteségét.
A válságkezelő program megerősíti, hogy kormány 2010. január 1-jétől vezetné be az általános értékalapú ingatlanadót, amely figyelembe venné a méltányosság elveit, olyan módon, hogy az alacsonyabb értékű ingatlanok adóterhelése a jelenlegi szinten marad, a nagyobb értékűek után viszont magasabb adókulcs szerint kell fizetni. Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében pontosítanák az adóparadicsomokban alapított úgynevezett "ellenőrzött külföldi társaságok" fogalmát, és kiszélesítenék adókötelezettségüket.
A tervek szerint bevezetnék a forrásadókat, amelyek így a belföldi forrásból fizetett kamatra és jogdíjra, s a belföldi társaságok részesedésének értékesítéséből származó árfolyamnyereségre is vonatkoznának. A közrend és a közbiztonság megerősítésére tervezett lépések között szerepel, hogy a szabálysértési törvényt kiegészítenék azzal: újra nyomozzon a rendőrség a 20 ezer forintnál kisebb értékű lopások ügyében is.
A válságkezelő program része az is, hogy a Magyarországról kialakult, jelentősen megromlott nemzetközi képen javítsanak, ezért a kormány külgazdasági diplomáciai offenzívát indít. Ide tartozik még, hogy a válságkezelő program hitelességét és eredményeit befektetői roadshow-k formájában a külföldi befektetőknek is bemutatja. A kormánynak azt tervezi, hogy létrehoz egy olyan Nemzeti Eurófelügyelő Bizottságot, amely folyamatosan nyomon követi a makrogazdasági helyzet, az arra adandó válaszok és az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésének összhangját. A bizottság létrehozása, más néven ugyan, de szerepelt Gyurcsány Ferenc februári tervei között is, ám testület még nem jött létre.
