Exportösztönzést ígér Varga

Támogatta tegnap a T. Ház gazdasági és informatikai bizottsága Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterjelölt kinevezését miniszterré. A Shell Hungary Zrt. éléről érkező szakember 16 igen szavazatot kapott a testület délelőtti ülésén, 11 honatya ugyanakkor ellenezte a jelölt kinevezését. Varga István a jövő héten teheti le esküjét az Országgyűlés plenáris ülése előtt.

Mint a miniszterjelölt bemutatkozó beszédében elmondta, feladata a Bajnai-kormány válságkezelési és cselekvési tervének hatékony végrehajtása, a munkahelyek – elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál –, a családok és a befektetők védelme. Varga István emellett fontos célkitűzésnek nevezte a külföldi befektetői és a hazai vállalkozói bizalom erősítését, valamint azt, hogy az uniós és a hazai adóforintokat hatékonyabban használják fel a köz érdekében.
A magas adóterhelés és az eladósodottság, valamint a gazdasági recesszió mellett Varga István tegnap a befektetői bizalom megrendülését nevezte az egyik legsúlyosabb gondnak.

Ez utóbbi ugyanis az oka annak, hogy az utóbbi hónapokban csak nagyon drágán lehet finanszírozni az államháztartást. Ugyanakkor ennek a költségvetési kiadások visszafogására kell ösztönöznie a kabinetet – fogalmazott a miniszterjelölt. Ez elsősorban a szociális ellátásokat érinti. A válság nyomán kialakult reálgazdasági krízisről kijelentette: egyelőre nem tudni, milyen mélységű lesz, azonban az már világosan látható, hogy Magyarországon a gazdasági visszaesés mértéke az idén elérheti az 5,5-6 százalékot, miközben az unióban 4 százalék körül alakulhat, globálisan pedig 1,5 százalékot tehet ki. A miniszterjelölt hangsúlyozta a munkahelyteremtés és -megőrzés fontosságát is. Megítélése szerint a válságkezeléssel és a befektetői bizalom visszaszerzésével a kormány megalapozhatja a gazdasági növekedést.

A tegnapi meghallgatáson ezek mellett fontosnak nevezte még, hogy a kormány exportösztönző stratégiával támogassa a kis- és középvállalkozásokat, illetve csökkentse a bürokratikus és adminisztratív terheket. Az üzleti környezet átalakítását az egyik legsürgetőbb feladatnak nevezte, mivel – szavai szerint – Magyarországon az adminisztrációs teher a GDP 6,5 százalékára rúg, míg az unió átlaga csak 3 százalék. Varga István az ülésen is leszögezte: együttműködést szeretne kialakítani a kormány, a vállalatok és a munkavállalók között a közös célok, értékek és a jövőkép megfogalmazásához.

Bencsik János fideszes képviselő – aki a Brit Kereskedelmi Kamara nevében felszólalt az iparűzési adó megszüntetése mellett – kérdésére válaszolva elmondta: felül kell vizsgálni a helyi iparűzési adó (hipa) rendszerét. Amennyiben az a döntés születik, hogy a hipát nem lehet fenntartani, meg kell találni, hogy az így kieső önkormányzati forrásokat honnan lehet pótolni. A miniszterjelölt ugyanakkor leszögezte: nem a forrásokat kell szűkíteni, hanem az állami bevételek rendszerét kell átalakítani egy átfogó adóreform keretében.

Az építőiparral kapcsolatosan kijelentette: el kell mozdulni egy energiatakarékosabb világ felé, s utalt az ezt elősegítő panelprogramra, valamint a középületek szigetelési programjára. Fónagy János fideszes képviselő felvetésére a kis- és középvállalkozásokat illetően megjegyezte: mivel ő maga eddig multinacionális cégeknél dolgozott, valamelyest elfogult lehet a véleménye, ám a kkv-knak tanulniuk kellene a nagy cégektől, és minél előbb jelentős szemléletváltásra is szükség van. Kiemelte a belső piac ösztönzésének jelentőségét is, mert jelenleg a piacbeszűkülés nagy probléma. Ennek érdekében gyorsítani szeretnék a pályázatokat.