Ilyen zuhanás még nem volt
Recesszió. Még a rendszerváltáskor mért zuhanásnál is meredekebb ipari lejtmenetet jeleztek a statisztikusok az utolsó téli hónapra. Az elemzőket már meg sem lepték a ronda számok. Az ágazat termelése februárban 28,9, munkanaphatástól megtisztítva 25,4 százalékkal esett vissza éves alapon a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján. A januári 22,9-es zsugorodás számított idáig a legnagyobbnak, de már múlt szeptember óta hónapról hónapra nagyobb ütemű a termelés csökkenése. Az év első két hónapjában így 26,1 százalékos átlagos visszaesés következett be. A szezonálisan kiigazított havi csökkenés 4,1-es volt, ebben a tekintetben az igazán nagy törést december jelentette, amikor 16 százalékos zuhanást produkált az ágazat, de januárban is csak 2,5-del tudott felfelé korrigálni.
A vártnál kissé nagyobb volt a visszaesés, de tendenciájában hasonlóra számítottak az elemzők – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Az eurózóna rendelési és termelési adatai is nagyjából ekkora mértékű zuhanást jeleztek előre, és az első két negyedévben hasonlóan gyenge számokat láthatunk – vélte a szakértő. Ha sikeresen stabilizálódnak a nyugat-európai gazdaságok, úgy a második fél évben már nálunk is élénkülés lehet, de éves átlagban így is 4-5 százalékos GDP-csökkenés látszik valószínűnek. Bár szakértők korábban arra szintén esélyt láttak, hogy a multik fokozottabban keresik majd az olcsóbb gyártási helyszíneket, Trippon szerint ebből Magyarország aligha profitál rövid távon. Még mindig magasak a munkára rakódó terhek, több olcsóbb gyártási helyszín adódik még a régión belül is. Különben sem elsősorban a költségszerkezet, hanem inkább a hiányzó kereslet okoz gondot az iparnak világszerte – fűzte hozzá.
A következő hónapokra nem látszik élénkülés a termelésben, ez megfelel az előzetes várakozásoknak – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki egyelőre nem változtat idei ipari prognózisán. Ha élénkülés jön a második fél évben, akkor is közel 19 százalékos lehet a szektor visszaesése, ezt főként a bázishatás magyarázza. Az igazán nagy törés ugyanis decemberben volt havi alapon, így ha ezen a szinten stagnálna a termelés, azzal is két számjegyű lenne az éves átlag mutatója. A tervezett adólépések valamennyit javítanak az ország versenyképességi pozícióján, de ez aligha tudja ellensúlyozni a globális kereslethiány hatásait – fűzte hozzá. A régió rossz megítélése is kivárásra ösztönözheti a befektetőket az elemző szerint, pedig aki hosszabb távon gondolkodik, most a gyenge forintárfolyam mellett jó vételekre is szert tehet.
Két csoport. Kettészakadni látszik a világ a nyilvánosságra hozott februári ipari termelési adatok alapján. Néhány országban januárhoz képest már emelkedett vagy legalább stagnált a kibocsátás, ilyen Lengyelország, Nagy-Britannia, Brazília és Dél-Korea. Tavaly februárhoz képest ezekben az államokban is nagy a zuhanás, de ők talán már elérték a gödör alját. Az USA-ban, Japánban, Spanyol-, Észt- és Lettországban viszont – akárcsak hazánkban – még januárhoz képest is visszaesett a kibocsátás. VG
Vélemény
Sólyom Ferenc, A tatabányai ASG Gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója: „Mivel a globális piacon értékesítő nagy gépipari vállalatok beszállítója vagyunk, a világpiaci kereslet változását a saját bőrünkön érezzük. Vevőink válság előtti terveihez képest nagyon eltérő mértékben, de akár száz százalékkal is kevesebb a megrendelésünk. Mivel már korábban is igyekeztünk több lábra állni, eddig összességében sikerült „csak” 20-30 százalékos termeléscsökkenéssel megúsznunk. A bizonytalanságot tetézi, hogy egyik partnerünk sem tud megbízhatóan egy-két hónapnál előbbre tervezni, és semelyikük sem lát reményt a fellendülésre belátható időn belül.”Bántó Károly, A klímatechnikai gyártó és szolgáltató Genex Zrt. vezérigazgatója: „Az elmaradt építőipari beruházások miatt 10-15 százalékos keresletcsökkenést tapasztaltunk az elmúlt hónapokban. Át kellett pozicionálnunk a májusban megnyíló perkupai üzemünk gyártási tevékenységét is: az ipari hőszivattyúk és folyadékhűtők mellett lakossági »méretű« berendezéseket fogunk gyártani. Ebben a szegmensben ugyanis az energiatakarékosság előtérbe kerülése miatt bővülésre számítunk. Országos szinten akár 2010 végéig is elhúzódhat a gazdaság és az ipar visszaesése, utána indulhat be a nyugati piacok bővülése által generált lassú növekedés.”
Erdélyi István, A Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója: „Az év első két hónapjában nagyon lanyha volt a nemzetközi kereslet. Ám március-áprilisra a belföldi jelentősen megemelkedett. A gyenge forint miatt olcsóbbá váltak a hazai termékek az importnál, s a környező országokból is egyre többen nálunk vásárolnak. Versenyképesebbé vált a hazai élelmiszeripar, amely így gyakorlatilag a válság következtében hosszú idő óta az első jó évét zárhatja. A megnövekedett keresletből azok a cégek húzhatják a legtöbb hasznot, amelyek a krízis idején nem csökkentették a termelésüket, nem bocsátottak el dolgozókat.”
Bántó Károly, A klímatechnikai gyártó és szolgáltató Genex Zrt. vezérigazgatója: „Az elmaradt építőipari beruházások miatt 10-15 százalékos keresletcsökkenést tapasztaltunk az elmúlt hónapokban. Át kellett pozicionálnunk a májusban megnyíló perkupai üzemünk gyártási tevékenységét is: az ipari hőszivattyúk és folyadékhűtők mellett lakossági »méretű« berendezéseket fogunk gyártani. Ebben a szegmensben ugyanis az energiatakarékosság előtérbe kerülése miatt bővülésre számítunk. Országos szinten akár 2010 végéig is elhúzódhat a gazdaság és az ipar visszaesése, utána indulhat be a nyugati piacok bővülése által generált lassú növekedés.”
Erdélyi István, A Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója: „Az év első két hónapjában nagyon lanyha volt a nemzetközi kereslet. Ám március-áprilisra a belföldi jelentősen megemelkedett. A gyenge forint miatt olcsóbbá váltak a hazai termékek az importnál, s a környező országokból is egyre többen nálunk vásárolnak. Versenyképesebbé vált a hazai élelmiszeripar, amely így gyakorlatilag a válság következtében hosszú idő óta az első jó évét zárhatja. A megnövekedett keresletből azok a cégek húzhatják a legtöbb hasznot, amelyek a krízis idején nem csökkentették a termelésüket, nem bocsátottak el dolgozókat.”-->