A Ganz Acél Zrt. a Megyeri híd acélszerkezeteit gyártotta, és a helyszínen szerelte. Amikor elkészült a 63 milliárd forintba került híd, az állami megrendelő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kifizette az építő konzorcium két tagját, a Hídépítő Zrt-t és a Strabag Zrt-t. A pénzt ők tovább utalták az alvállalkozóiknak, de a Ganz Acél alvállalkozói máig hiába várnak a pénzükre.
Horváth László, a károsultak képviselője 50 cég 2 milliárd forintos kifizetetlen pénzéről beszélt korábban az MTI-nek, míg Varga Gusztáv, a Ganz Acél vezérigazgatója 700 millió forintra tartotta ezt a követelést, szintén az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Magyar György ügyvéd azzal fordult a Fővárosi Főügyészséghez, hogy felmerül a hűtlen kezelés gyanúja az összességében 1,3 milliárd forintos engedményezés kapcsán.
Az ügyvéd az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy papíron létező ekkora követelést engedményezett a Ganz Acél az egyik tulajdonosára, a Hídépítő Zrt.-re, mely cég azt ki is fizette.
"Ne a ki nem fizetett alvállalkozóknak kelljen felderíteniük azt, hogy jogosak voltak-e ezek a kifizetések, tegye meg helyettük a nyomozó hatóság" - mondta Magyar György.
Ezt az 1,3 milliárd forintot a Hídépítő levonta a Ganz Acélnak járó összegből, a károsultak azt feltételezik: ha megkapta volna a cég a Megyeri híd építéséért járó teljes összeget, akkor őket is ki tudta volna fizetni.
A Hídépítő Zrt. a héten kedden tartott sajtótájékoztatót, amelyen Repkay Kálmán igazgató elmondta: egyes stratégiai helyzetben lévő alvállalkozók - akiket a Ganz Acél foglalkoztatott - ultimátumot adtak a cégnek: vagy fizet, vagy levonulnak. Ezt tette az acélsodronyokat feszítő francia cég, és több acélgyártó is. Miután veszélybe került a híd további építése, és a Ganz Acélnak nem volt pénze, a kérdéses cégeket - engedményezéssel - a Hídépítő fizette ki.
Repkay Kálmán egymilliárd forint körüli összeget említett, a Ganz Acél teljes alvállalkozói díja 16 milliárd forint volt, a Ganz Acél tehát a végelszámolásnál nem 16 milliárd forintot, hanem csak 15 milliárdot kapott.
