Sorra jelennek meg az Európai Bizottság javaslatai a szabályozás és a felügyeleti tevékenység szigorításáról a pénzügyi szektor különféle részterületein. A törvényalkotási láz azonban a tagállamok kormányait tömörítő miniszteri tanácsot és az Európai Parlamentet (EP) is „elkapta”.
Hitelminősítők
Az EP éppen ma vitatja meg a hitelminősítő intézeteket regisztrációs kötelezettség és folyamatos ellenőrzés alá helyező irányelv-tervezetet. E témában a múlt héten már létre is jött az informális megállapodás a Parlament, a Tanács és a Bizottság között, így valószínűsíthető, hogy a jogszabály valamikor 2010 folyamán hatályba is lép. A Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch által uralt szektor szereplői számára valószínűleg az lesz az új szabályozás legkellemetlenebb eleme, hogy egy új központi uniós hatóság rendszeresen vizsgálni fogja a munkájukat és elemzéseket fog közzétenni, miként teljesít egy-egy értékpapír a hitelminősítői besorolást követően.
Biztosítók
Szintén ma tárgyalja az EP plenáris ülése a biztosítói szektor felügyeletét átalakító irányelv (az úgynevezett Solvency II-direktíva) tervezetét. Erről is létrejött már a megállapodás a három fő uniós intézmény között, amelynek értelmében egységesítik a tagállamok között a biztosítók tőkekövetelményi előírásait. Arra azonban az előzetes tervekkel ellentétben nem adnak lehetőséget a több tagállamban is működő biztosítóknak, hogy csak csoportszinten kelljen megfelelniük a tőkeellátottsági mutatóknak. Ez ugyanis feltételezte volna, hogy az ilyen biztosítók hatósági felügyelet is csoportszinten zajlik, amit sok tagállam nem tudott elfogadni (köztük Magyarország sem), mondván, így megszűnne ellenőrzési lehetőségük.
Bankok
A tagállamok kormányainak képviselőinek az előzetes menetrend szerint holnap kellene megállapodniuk arról a jogszabály-tervezetről, amelynek értelmében a bankoknak saját tulajdonban kell tartaniuk a kockázataikat értékpapírokká alakító termékeik egy részét. Ennek az lenne az értelme, hogy ne tudják teljesen másokra „tolni” a kockázataikat – általános vélemények szerint ugyanis a pénzügyi válság kirobbanásának egyik fő oka az volt, hogy a bankok túlságosan sok kockázatot vállaltak fel, mivel úgy vélték, az értékpapírosítás révén sikeresen tudják azt szétporlasztani. Arról azonban még vita van a Tanács és a Parlament egyes képviselői között, hogy mekkora is legyen a kötelezően saját tulajdonban maradó minimális arány: a tagállamok 5 százalékot szeretnének, egyes német EP-képviselők viszont 15-öt.
Mérgezett eszközök
Az Európai Bizottság februárban tette közzé iránymutatását arról, hogy miként kell kezelniük a tagállamoknak és a bankoknak az úgynevezett mérgezett eszközöket. Ezek az értékpapírok közvetlenül vagy közvetve az összeomlott amerikai ingatlanpiachoz és jelzáloglevelekhez kapcsolódnak, s piaci értékük a válság kitörésekor hirtelen hatalmasat zuhant – nagy leírási veszteségeket okozva a pénzintézeteknek. Részben ezek indokolták az igen költséges tagállami bankmentő akciók beindítását. A Bizottság ezért egységes módszertant dolgozott ki a mérgezett eszközök értékelésére és a szükséges állami beavatkozások ellentételezésére.
Felügyeleti tevékenység
Az Európai Bizottság által felkért volt francia jegybankelnök, Jacques de LarosiÈre február végén tette közzé javaslatait a több tagállamban tevékenykedő bankok közös európai felügyeleti rendszerének megteremtéséről. Ennek értelmében kiszélesítenék a tagállamok nemzeti bankfelügyeleteit tömörítő uniós szakbizottság mandátumát, s annak döntései kötelezővé válnának. Ezt azonban Nagy-Britannia élesen ellenzi, s mivel Európa legnagyobb pénzügyi központja London, brit egyetértés nélkül nincs értelme uniós szabályokat alkotni. E ponton az egyeztetések egyelőre megrekedtek.
Fedezeti alapok
Az Európai Bizottság várhatóan április 29-én terjeszti elő javaslatait a fedezeti alapok és a vállalatfelvásárlásra szakosodott zárt befektetési alapok felügyelet alá helyezéséről. Ezek a piaci szereplők a válság elmélyítésében sokak szerint ugyan csak minimális szerepet játszottak, ám rendkívül népszerűtlenek (Németországban például Franz Müntefering volt szociáldemokrata pártvezér nyomán egyszerűen csak sáskáknak nevezik őket). Az előzetes kiszivárogtatások szerint azonban az uniós felügyelet nem magukra az alapokra, hanem csupán az alapkezelőkre róna konkrét kötelezettségeket, s ezt az EP második legnagyobb frakcióját Európai Szocialista Párt máris kevesli.
Hitelderivatívák
Az Európai Bizottság nyomására a hitelderivatíva-ágazat legnagyobb szereplői a közelmúltban megállapodtak, hogy egységes központi klíringet hoznak létre ügyleteikre. Ennek az lenne a célja, hogy jobban át lehessen látni a szektort, amelynek legismertebb része az úgynevezett hitelcsőd-biztosítások (credit default swaps, CDS) piaca – ezek az értékpapírok akkor fizetnek, ha a hitelfelvevő becsődöl. Brüsszel korábban azzal fenyegette meg a szektort, hogy uniós jogszabályt ír elő számukra, ha maguktól nem vezetik be a központi klíringet. Ez azonban még mindig bekövetkezhet, tekintve, hogy a részletkérdésekről még nincs megállapodás. A központi klíring felállítására a Bizottság júliusig adott határidőt.
Bankárfizetések
Az Európai Bizottság várhatóan április 29-én teszi közzé javaslatait a pénzügyi szektorban dolgozók javadalmazásának átalakításáról. Általános értékelések szerint ugyanis a válság egyik kirobbantó oka az volt, hogy a bankárok fizetési rendszere túlságosan erős ösztönzőket tartalmaz a kockázatvállalásra. Egyelőre nem tudni, hogy Brüsszel e téren kötelező szabályokat, vagy csak laza iránymutatásokat fogalmaz majd meg.
