Vadászat offshore-pénzekre

Idehaza vonná adó alá az adóparadicsomokba menekített vagyonokat és jövedelmeket az új kabinet, legalábbis ez a szigorítás szerepel a kormány tegnap nyilvánosságra került részletes cselekvési tervében. Pontosítanák az adóparadicsomokban alapított úgynevezett „ellenőrzött külföldi társaságok” fogalmát, szélesítenék e cégek adókötelezettségét. E vállalkozások és magánszemélyek a jövőben nem csupán az alacsony adózású országokból kivont, hanem az oda allokált jövedelmek után is kötelesek lennének Magyarországon (is) leróni az adókat.

A Világgazdaság értesülése szerint a holnap a T. Ház elé kerülő jogszabálycsomagban szerepel a magánszemély és a cégek jövedelme közötti kapcsolat „szorosabbra fűzése” is. Az offshore vállalkozások egyik tipikus felhasználási területe ugyanis éppen az, hogy a tulajdonosok a minimális adóval kecsegtető államokban „veszik ki” cégükből az amúgy nem ott keletkezett jövedelmet.

Miközben az alacsony adózású területekről „hazahozott” jövedelmeket és vagyonokat már ma is adó terheli Magyarországon, a kormány most arra törekszik, a magyar cégekhez és magánszemélyekhez kötődő, az alacsony adókulcsú államokba kerülő pénzekre szintén kivesse a magyar adójogszabályok hálóját. Tény: ehhez arra van szükség, hogy az adóhatóságnak legyenek adatai az ilyen ügyletekről. A magyar cégadatok szerint hivatalosan mintegy 1700 olyan vállalkozás működik itthon – a valós szám ennél jóval magasabb lehet –, amelynek a tulajdonosai között offshore-államokban bejegyzett cégek is megtalálhatók.

Az „ellenőrzött külföldi társaság” (angol nevén controlled fo-reign company, azaz CFC) fogalma már évek óta szerepel a magyar adójogban, az utóbbi két évben azonban a jogszabály-módosítások inkább az enyhítés irányába mutattak. A múlt év eleje óta nem kell igazolni, hogy e cégek valós gazdasági tevékenységet fejtenek ki az adott államban, ez év első felében pedig az osztalék és a részesedés kedvezményesen „hozható haza” (lásd keretes írásunkat).

„Önmagában a külföldi cégalapítás még az alacsony adózású országokban is teljesen legális, tény, a magyarországi CFC-szabályok esetében még van lehetőség szigorításra” – vélekedett lapunk kérdésére László Csaba, a KPMG adópartnere. A volt pénzügyminiszter a lehetőségek között említette az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatának átalakítását, valamint az adóparadicsomokkal öszszefüggésbe hozható cégek kiszűrését az állami tendereknél.

A korábbi kormányzati törekvéseket tükrözi, hogy a pénzintézetek az idén már kötelesek „tényleges tulajdonosi nyilatkozatot” kérni a kérdéses esetekben, ennek hiányában pedig megtagadni a tranzakciók teljesítését. Nem hivatalos jelzések szerint ugyanakkor ennek még nem sikerült „maradéktalanul” érvényt szerezni. A transzparens cégszerkezet bemutatását ugyanakkor más területeken is meg lehetne követelni – vélik szakemberek. Eközben azonban még az is vitatott, mely országok számítanak offshore-nak. Egy 2003-as PM-rendelet még Ciprust is ilyennek nevezi, azóta azonban – az EU-csatlakozással – a mediterrán állam lekerült a listáról. Bár a ciprusi cégek már közösségi adószámot is kapnak, a szigetország ma is nagyon kedvező adózási feltételeket – többek között osztalékadó-mentességet, 10 százalékos társasági adót, valamint számos egyéb kedvezményt – kínál. nemzetközi helyzet. Kis országoknak csak akkor van esélyük bármit is elérni az offshore- központokba menekített vagyonok legalább részleges megadóztatása érdekében, ha erős nemzetközi fellépés alakul ki e téren. Egy Magyarországhoz hasonló súlyú állam ugyanis önmagában nyilván nem képes kellő nyomást gyakorolni. Az USA ebbéli képessége persze jóval nagyobb. Februárban még azt is el tudta érni, az UBS svájci bank több száz ügyfele nevét és adatait átadja az amerikai hatóságoknak. A G20 április 2-i csúcstalálkozója pedig arról határozott, szankciókat vezetnek be azon offshore-központokkal szemben, amelyek nem működnek együtt más államokkal. Így egy olyan állam sem maradt a világon, amely – legalábbis szavakban – ne kötelezte volna el magát az adatáramlás és az adóegyezmények megkötése mellett. Csakhogy az OECD csupán azt követeli meg, minden adóparadicsom legalább 12 országgal kössön ilyen megállapodást. Ezt pedig könnyű kijátszani. Az elmúlt hetekben feltűnően megnőtt az e témában például Grönlanddal és a Feröer-szigetekkel tárgyalni akaró offshore-központok száma. Várható tehát, hogy a G20-on belül a nemzetközi elvárások szigorítása is napirenden marad. VG

Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke úgy vélekedett: a holdingként megjelenő beruházók – amelyek többnyire Panamában, a Seychelle- vagy a Kajmán-szigeteken vannak bejegyezve – a fő felelősei a hatalmasra duzzadó lánctartozás kialakulásának.

Legalább 200 milliárd forint tűnt már el hasonló módon a magyar gazdaságból. A hatalmas pénzeket külföldre menekítő társaságok továbbra is akadálytalanul működhetnek, továbbra is kapnak bankhitelt.

Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke úgy vélekedett: a holdingként megjelenő beruházók – amelyek többnyire Panamában, a Seychelle- vagy a Kajmán-szigeteken vannak bejegyezve – a fő felelősei a hatalmasra duzzadó lánctartozás kialakulásának.

Legalább 200 milliárd forint tűnt már el hasonló módon a magyar gazdaságból. A hatalmas pénzeket külföldre menekítő társaságok továbbra is akadálytalanul működhetnek, továbbra is kapnak bankhitelt. Alig mutatkozott érdeklődés A kormány már az idén is igyekezett kivetni a hálót a külföldön lévő vagyonokra. Olyan szabályozást vezettek be 2009 első felére, amely szerint a társasági, a különadó, de még az szja is mérsékelhető a „hazahozott” összegek egy részével. A társasági és a különadó terén az adózás előtti eredmény csökkentésére van lehetőség az ellenőrzött külföldi társaságoktól kapott osztalék vagy részesedés 75 százalékával.

Feltétel: az így elszámolt bevétel felét az adózó legkésőbb június 30-ig állampapírok vásárlására fordítsa. Ám alig mutatkozott érdeklődés a lehetőség iránt, és nem készült adóhatósági kimutatás sem.-->