Szijjártó Péter nem finomkodott: Belgrádban mondta meg nyíltan, mit akar a Mol a NIS-szel – egyetlen döntés van hátra, és azonnal felveszik a kapcsolatot Washingtonnal
A Mol többségi részesedést szeretne szerezni a NIS-ben. Minden további adat pontosítása természetesen a Moltól függ, de mindenképpen többségi tulajdonról beszélünk – mondta Szijjártó a szerb Novosztyi tudósítása szerint.
„Amint megszületik az első fontos megállapodás a Mol és a Gazpromnyefty között, azonnal felvesszük a kapcsolatot az OFAK-kal (a NIS szankcióinak kérdésével kapcsolatban — a szerk.) Washingtonban, és reméljük, hogy egy gyorsított folyamat részeként engedélyt kapunk. Ami az ezzel kapcsolatos diplomáciai feladatokat illeti, ezen is dolgozunk Amerikával” – reagált Dubravka Dedovic Handanovic miniszterrel közösen tartott konferenciáján arra a kérdésre, hogy a Mol a NIS hány százalékos tulajdonlásában érdekelt.
A külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szerb energiaügyi miniszterrel, Dubravka Dedoviccsal közösen tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy
jó eséllyel hamarosan eljöhet az első mérföldkő a NIS többségi tulajdonának megszerzéséről szóló egyeztetéseken, a következő napokban létrejöhet az első fontos megállapodás a Mol és a Gazpromnyefty között.
„Magyarország kormánya azért támogatja a Mol bevásárlási szándékát a NIS-be, mert ez akkora előrelépést biztosítana a közép-európai térség energiaellátásának biztonsága szempontjából, hogy ehhez fogható biztonságban Közép-Európa energiaellátása még soha nem volt” – mutatott rá.
Három, szárazföld által körülzárt, kőolajmezőkben nem túl gazdag ország, Szlovákia, Magyarország és Szerbia kőolajrendszerének összehangolt működése, a pozsonyi, a százhalombattai és a pancsovai kőolajfinomítók integrált működése mind az energiaellátás biztonsága, mind az energiaárak szempontjából egy olyan helyzetet fog teremteni, amilyen jó helyzetben még soha nem volt a közép-európai térség
– folytatta.
Szerbia elirigyli a magyar gázpolitikát
„Olyan jó helyzetet fogunk teremteni az árak és az ellátásbiztonság szempontjából is, amilyen helyzetben Szlovákia, Magyarország és Szerbia még nem voltak” – tette hozzá Dedovic. Megerősítette, hogy a Mol, leendő tulajdonosként, stratégiai fontosságúnak tartja a pancsovai finomítót, vagyis minden olyan híresztelés hazugság, amely arról szól, hogy a magyar vállalat csak piacot akar szerezni, a létesítményt pedig bezárná.
Úgy fogalmazott, hogy az ilyesfajta állítások
álhírek, egy szándékos zavarkeltő művelet elemei, hiszen pontosan tudjuk, hogy bármilyen jó is egy ügy, ellenérdekeltek mindig vannak.
– közölte, majd leszögezte, hogy a magyar kormány folyamatos diplomáciai támogatást nyújt annak érdekében, hogy a Mol a NIS jövőbeni többségi tulajdonosaként tudjon belépni a szerb kőolajpiac működtetésébe. Szijjártó Péter ezután tudatta, hogy
Magyarország és Szerbia kormányközi megállapodást fog kötni, amelyben lefektetik a stratégiai olajipari együttműködésnek kedvező környezet alapjait,
valamint rögzítik, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a két ország között tervezett kőolajvezetéknek. „És itt nemcsak arról van szó, hogy új kőolajvezeték köti majd össze az országainkat, hanem egy új olajtermék-vezeték is épül, amely a Mol százhalombattai finomítóját és az újvidéki logisztikai központját fogja összekötni” – fejtette ki.
Tehát a Mol belépése tulajdonosként a szerb olajpiacra a NIS többségi tulajdonának megvásárlásával, illetve a magyar–szerb kőolajvezeték megépítése olyan előrelépés Közép-Európa, Szerbia, Magyarország és Szlovákia energiaellátásának biztonságában, amelynek nyomán olyan jó helyzetbe kerülünk, amilyenben még soha nem voltunk. És ezért támogatja a kormány a Mol vásárlási szándékát, és ezért kötünk kormányközi megállapodást a szerb kormánnyal
– húzta alá a külügyminiszter.
Holdinggá alakult a Mol
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Mol közgyűlése 2025. november végén megszavazta az olajipari társaság holdinggá alakulását, a változásra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal előzetes áldását adta, az új leányvállalatoknak pedig még az országgyűlési választás előtt meg kell születniük. Átalakulásával hasonló profilú nagy cégek példáját követi a Mol.
A változáshoz azért van szükség a hivatal hozzájárulására, mert a Mol több olyan engedéllyel is rendelkezik, amelyeket a hivatal ad ki, és amelyek érintettek az induló átalakulásban. Ezek például a villamosenergia-kereskedelmi működési engedély, a kiserőművi összevont engedély, az elektromos töltőberendezések üzemeltetési engedélye és az elektromobilitási szolgáltatói engedély. A szétválás révén
- a Mol Upstream Zrt.,
- a Mol Downstream Zrt.
- és a Mol Retail Zrt.
jön létre. Egyedüli részvényesük a Mol lesz. Jogutódként megkapják a Mol Nyrt. szétválási tervében rögzített vagyonelemeit, míg a vagyon leválásban nem érintett része a Molban mint jogelőd fennmaradó társaságban marad. A Mol közgyűlése 2026. március 31-ét határozta meg a leválás napjaként. Ez a nap az átalakulás időpontja.
A leválással létrejövő társaságok másnap, 2026. április 1-jén jönnek létre, és kerülnek be a cégjegyzékbe.
Ekkortól a leválással hozzájuk kerülő vagyonrészek általános jogutódainak minősülnek.
Orbán Viktor keményen összecsapott az egyik leggazdagabb magyarral: „Megértem, hogy nehéz az oligarchák élete”
