A tervezet a Börzsöny, a Naszály és a Cserhát vidékén mintegy 200 helyszínt érint és 222 millió forintba kerül. Ebből az összegből csaknem 200 milliót vissza nem térítendő támogatásként nyert el az állami erdészeti cég.
– Magyarországon eddig nem volt példa arra, hogy az állami erdőkben a hagyományosan zajló erdészeti tevékenység mellett természetvédelmi munkát is európai uniós pályázat segített volna – mondta el Haraszti Gyula, a cég vezérigazgató-helyettese.
A beruházások célja a lakosság környezettudatosságának erősítésére. Emellett a régió turisztikai vonzerejének fenntartható fejlesztése, a természetvédelem ösztönzése, a természeti környezetben korábban keletkezett károk helyreállítása is kiemelt cél, csakúgy, mint az életképesség növelése a Nagymaros mellett, a Fehér-hegy 3,5 hektáros, helyi védettséget élvező szelídgesztenyésben.
Gáncs Viktor, a nagymarosi erdészet vezetője a helyszínen mutatta be azt a szelídgesztenye-mentő módszert, amit korábban a mecseki Zengővárkony és a Sopron melletti Ágfalva veszélyeztetett gesztenyeligeteiben már alkalmaztak. A fiatal erdész szakember tudományos munkásságának részét képezi a szelídgesztenye kéregrákja elleni védekezés. A betegség jeleként a fák kérgén mindenfelé látható vöröses elszíneződés – ez, amint körbeért, a szelídgesztenyefa halálát okozza –, illetve még most, a teljes lombfakadás után is ott vannak az előző évi, rozsdabarnára száradt levelek az ágakon...
Ami magát a kezelést illeti, drasztikusnak tűnik, hiszen a fertőzött részeken átfúrják a fa kérgét, zselés állagú gyógyszert injektálnak rá, ezt pedig egy fedőanyaggal kenik le. A nagymarosi szelídgesztenye-mentés a fenti program része.
