Legkorábban az őszi parlamenti választások után változhat meg a német kormány jelenlegi elutasító álláspontja az európai kft.-k létrehozása ügyében. Az Európai Bizottság által javasolt új cégforma a nagyvállalatok körében évek óta alkalmazott európai részvénytársasági (SE) modellhez hasonló előnyöket kínálna a közepes vállalkozások számára. Az egységes jogszabályi előírások drasztikusan csökkentenék a más EU-tagállamokban való cégalapítás és -fenntartás költségeit, és ez megkönnyítené a nem részvénytársasági formában működő vállalkozások terjeszkedését.
A német kormányzat által korábban támogatott terv az utóbbi időben ellenállásba ütközik Berlinben. Olaf Scholz munkaügyi miniszter azt követeli, hogy az európai kft.-knél már nagyon alacsony alkalmazotti létszám esetén is kötelező legyen üzemi tanácsot létrehozni, nehogy sérüljön a német érdekegyeztetési modell. A pénzügyi tárcánál pedig azért nézik rossz szemmel az európai kft.-t, mert az adócsalások megszaporodásától tartanak, ha elválik egymástól a kft.-k székhelye és telephelye.
Elemzők a tanácsadási és engedélyezési procedúrák fenntartásában érdekelt jegyzői és más jogászi köröket sejtenek a berlini keménykedés mögött. Márpedig a cégek számára nagy könynyebbség lenne az új cégforma bevezetése. A Baker & McKenzie számításai szerint ha például egy német gépipari középvállalkozás leánycégeket szeretne létrehozni öt EU-tagállamban, akkor az indulás 45 ezer, majd a fenntartás évről évre 16 500 eurójába kerül. Az európai kft. révén ez az adminisztrációs költség akár 80 százalékkal is csökkenhetne. WirtschaftsWoche
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.