Élénkítés vagy egyensúly
A gazdasági válság kitörése óta világszerte számos kormány próbálja az áfa emelésével javítani a költségvetés helyzetét, ugyanakkor arra is van példa, hogy a gazdaság élénkítése végett éppen hogy csökkentik a fogyasztást terhelő adókat.
A recesszió által különösen súlyosan érintett Írországban december elején 21-ről 21,5 százalékra emelték az áfa normál kulcsát, ettől az idén 208 millió euró többletbevételt vár Dublin. A litván kormány januárban srófolta fel egy ponttal, 19 százalékra a hozzáadottérték-adó kulcsát. Lettországban az év elejétől 18 helyett 21 százalékot számítanak fel minden normál kulcsú termék és szolgáltatás után, a kedvezményes ráta pedig ötről tíz százalékra változott. A két számjegyű gazdasági viszszaesés közepette azonban ez a lépés nem növelte a költségvetés bevételeit, sőt a rigai kormány most már azon tanakodik, hogy ismét csökkentse az áfát. Észtországban a legújabb megszorító csomag részeként szóba került, hogy júliustól 18-ról 20 százalékra emelnék a forgalmi adót.
Lettországgal ellentétben Németországban jórészt beváltotta a reményeket a 2007 elején megvalósult áfaemelés – derül ki a Bundesbank elemzéséből. A 16 százalékos kulcs hárompontnyi emelése 16 százalékkal növelte 2007 folyamán az áfabevételeket, miközben az inflációt termékcsoportonként eltérő, átlagosan 1,2–2,4 százalékos mértékben dobta meg a változtatás.
Az államháztartáson tátongó lyukaknak az áfa segítségével való betömése az Egyesült Államokban is egyre komolyabb lehetőségként merül fel. Egy ilyen lépés valóságos forradalmat jelentene, hiszen jelenleg nem létezik szövetségi szintű fogyasztási adó. Kent Conrad, a szenátus költségvetési bizottságának elnöke szerint „érik a felismerés, hogy szükség van egy az áfa bevezetését is magában foglaló adóreformra”. A fehér házi tanácsadók közül az egészségbiztosítási reformmal foglalkozó Ezekiel Emanuel számít az áfa elkötelezett hívének: szerinte egy tízszázalékos forgalmi adó megteremtené a mindenkire kiterjedő egészségügyi ellátás fedezetét.
Franciaország és Nagy-Britannia viszont a gazdaság élénkítése jegyében csökkentette az áfaterheket. London 2008 decemberétől ideiglenes, 2010-ig terjedő hatállyal 17,5-ről 15 százalékra mérsékelte a forgalmi adó kulcsát. A hatás kérdéses: miközben a kisvállalatokat képviselő FSB felmérése szerint az intézkedés nem befolyásolta a kis boltok forgalmát, a CEBR kutatóintézet szerint a fogyasztók az idén 8-9 milliárd fonttal többet költenek annál, mint amennyit az áfacsökkentés nélkül költenének. Párizs július 1-jétől a kedvezményes, 5,5 százalékos adókulcsba sorolja át az éttermi szolgáltatásokat. Lengyelországban az államfő szorgalmazza a 22 százalékos forgalmi adó 18 százalékra való csökkentését, de Donald Tusk miniszterelnök szerint ez „romba döntené a költségvetést”.
Magyar tervek. Magyarországon július 1-jétől 20-ról 25 százalékra emelkedik az áfa mértéke, miközben az alapvető élelmiszerek szűk körére kedvezményes, 18 százalékos adót vet ki a kormány.
A kabinet – egyebek mellett – az így befolyó bevételekből valósítja meg a bérköltség és az szja-terhelés csökkentését, ettől a foglalkoztatás, végső soron pedig a gazdaság bővülését remélik.
Mivel a recessziós környezetben a bevételi várakozások folyamatosan módosulnak, nehéz pontosan megállapítani, hogy az áfaemelésből mekkora bevételt remél a kormány. A 2009-es prognózis az emelés ellenére mintegy 50 milliárd forinttal marad el a költségvetési törvényben szereplő összegtől, jövőre azonban mintegy 270 milliárd forintos bevételbővüléssel számol a pénzügyi tárca.
Az 5 százalékpontos emelés az inflációra is hatással lesz, éves szinten mind az idén, mind jövőre 1,5-1,7 százalékpontos növekedést okozhat. TG–KR
