A CIB Bank elnöke szerint ugyanis utóbbi tényező jelenti most a legnagyobb gondot a gazdaság számára, de beruházási hitelekkel lehetőség nyílna a visszaesés tompítására. A magas kamatláb ellehetetleníti a normális működést a hazai cégek számára, ugyanakkor az alapkamat csökkentésére nem lát teret – derült ki a köztévé vasárnap esti műsorából.
Az általa javasolt, alacsony kamatozású forinthitelek segíthetnének azokon a vállalkozásokon, amelyek most egyáltalán nem jutnak forráshoz, így munkahelymegtartó szerepük is lenne. Mindez pedig jótékonyan hathatna vissza az államháztartásra is, kevesebb segélyt kellene fizetni, és több adóbevétel keletkezne.
Tervgazdálkodásos rendszerben működhet, de szabad pénzáramlás mellett gyakorlatilag megvalósíthatatlan – mondta el Simor András az elképzeléssel kapcsolatban. A jegybank elnöke hangsúlyozta, az MNB-nek nem feladata bizonyos gazdálkodó szervezetek preferálása másikakkal szemben.
Ha pedig minden vállalkozás hozzáférhetne ilyen típusú hitelekhez, akkor azok a cégek, amelyeknek jelenleg is van befektetni való tőkéjük, jobban járnak, ha bankbetétként helyezik el azokat, és az alacsony kamatozású hitelekből finanszírozzák működésüket, fejlesztéseiket. Emiatt nem lehet kettős kamatrendszert bevezetni Magyarországon. Leszögezte, ez kizárólag a jegybank álláspontja. A Pénzügyminisztérium annyit mondott: nincs napirenden ilyen javaslat.
Szakértők szerint a lépés konkrét kivitelezésénél azt is figyelembe kell venni, a jegybanktörvény nem teszi lehetővé a gazdasági szereplők közvetlen hitelezését az MNB számára. Közvetetten viszont igen, azaz például az MFB-n keresztül végrehajtható lenne mindez. Az EKB is hasonló lépésre készül (lásd a keretes írást), ugyanakkor már abban az ügyben is vizsgálatot folytat, hogy a központi bank és az elsődleges állampapír-forgalmazók közötti megállapodással nem sértette-e meg az uniós egyezményekben is rögzített feltételt.
Most gyakorlatilag semmi érdemit sem lehet tenni a gazdaság élénkítéséért – mondta Hamecz István. Az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint ehhez a múltban szisztematikus anticiklikus gazdaságpolitikára lett volna szükség, a kormány viszont ennek az ellenkezőjét tette, tehát, prociklikus gazdaságpolitikát folytatott.
