Vass Ilona szerint az égető kihívások közé tartozik például az ágazat nagyfokú mobilitása, az energia és környezetvédelem kérdései, illetve az ezeknek való megfelelés, de a biztonságot sem szabad szó nélkül hagyni, csakúgy, mint a versenyképességet, illetve a megfizethetőséget.
Ami a klímaváltozással kapcsolatos K+F igényeket illeti, a szakember a robbanómotorok hatékonyságának javítását, illetve a CO2 kibocsátás csökkentését tartja kiemelt feladatnak, ám fontosnak tartja az alternatív energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázását is.
Mint mondta, az sem elhanyagolható tényező, hogy milyen módon sikerül az ágazatnak a járműveket a mai környezetvédelmi, energetikai elvárásoknak megfelelően optimalizálni: sikerül-e például alkalmazni az energia-visszanyerést, a roncsautó optimalizálást, a harmadik generációs biodízel fejlesztést. Lehetőség van-e új és könnyű szerkezeteket használatára, a javított infrastruktúrákon keresztül az úgynevezett öko-vezetést alkalmazására?
Vass Ilona szerint ezekre az új kihívásokra csak új eszközökkel lehet válaszolni. Ilyen lehet például a nemzetközi együttműködések teljesebbé tétele, a gazdasági, társadalmi, környezeti és etikai igények egyensúlyozása, illetve a hosszú távú, kollaboratív kutatások és fejlesztések.
Az új eszközök bevezetéséhez új partnerekre is szükség van, sokkal szorosabb kapcsolat alakulhat ki az autógyártók, az energiaipar, a kutatási és az oktatási szereplők között a kormányzat, illetve az EU közvetítésével. A hazai vállalatok versenyképessége ráadásul az innováció ösztönzésével is javítható – hangsúlyozta a konferencián a szakértő.
Hozzátette: az is előrelépést jelent a stratégiai folyamatok megalapozásában, ha erősödik a vállalatok kutatási-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenysége. De Vass ilona azt is fontosnak tartja, hogy épüljenek ki nemzetközileg versenyképes, tudományos és innovációs kapacitások, központok, erősödjön a társadalmi versenyképességet megalapozó tudás, csak úgy mint a régiók K+F+I kapacitása.
A szakértő kiemelte a Nemzeti Technológia Programot amelynek célja tudományos és technológiai áttörést ígérő K+F tevékenységek támogatása a gazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növelésére. A Támogatás nagysága 200-1000 M Ft Kerete 18 Mrd forint.
Vass Ilona a konferencián hangsúlyozta: az érdekeltek az ipar vezetésével összeszerveződnek azért, hogy Stratégiai Kutatási Tervet határozzanak meg Európa számára stratégiailag fontos területeken.
A stratégiaalkotás társadalmi fontossága és célja az európai növekedés, a versenyképesség, amelyek közép- és hosszútávon a fő kutatásoktól és a technológiai fejlődéstől függnek. Szerinte új holisztikus szemlélet kell a stratégiában, együttműködésben, új ismeretek és módszerek alkalmazásában. Ez pedig a hosszú távú kutatási stratégia kialakításával az összes érdekelt bevonásával a globális versenyképesség érdekében eredményre vezethet a kutatás, fejlesztés területén.
Hazai KFI források
- GOP K+F prioritás (GKM-NFÜ)
Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
35,5 milliárd Ft évente
- Innovációs Alap (NKTH-GKM)
30-40 milliárd Ft évente
- FP7 (EU)
20-30 milliárd Ft évente
( a teljes költségvetés ~ 1%-a )
GOP K+F prioritásai
Piacorientált K+F
Támogatás nagysága 25-250 M FT
- Kerete 7.5 Mrd
Vállalati innováció
- Támogatás nagysága 15-250M Ft
- Kerete 10 Mrd
Pólus innovációs klaszterek
- Támogatás nagysága 300- 1500 M Ft
- Kerete 12.5 Mrd
Célja
• Nemzetközileg versenyképes klaszterek kialakulásának előmozdítása
• Magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységekre történő specializáció
