Szabályozási kudarcok
A rejtett gazdaság kialakulásának és fennmaradásának hátterében minden esetben valamilyen kormányzati vagy szabályozási kudarc áll – vonták le a tanulságokat a Rejtett gazdaság című könyv tegnapi bemutatóján a szerkesztők, Semjén András és Tóth István János a Magyar Tudományos Akadémián. Az MTA és a Miniszterelnöki Hivatal együttműködésének keretében végzett kutatás megállapította: a kudarcok a kormányzati szabályozás mellett sokszor magával a rejtett gazdaság elleni fellépéssel függnek össze. A kudarcok okaként említették meg a kedvezményeket mint adózási kiskapukat, valamint a magas kulcsokat. A vállalkozásoknál az áfacsalás és az „elköltségelés”, az úgynevezett számlagyártás jellemző, a magánszemélyeknél pedig a számla nélküli értékesítések és vásárlások. Becslések szerint az így keletkező adókiesés a GDP hét százalékára tehető.
A kormányzati kudarcok a közjavak biztosítása terén a kormányzati szolgáltatásokkal való elégedetlenséghez, a rejtett gazdaság növekedéséhez, illetve munkanélküliséghez vezetnek. A rejtett gazdaság csökkentésére irányuló kormányzati eszközök pedig újabb kudarcokhoz vezethetnek – vélték a szakemberek, példaként hozva fel az eva és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ellentmondásos hatásait. A be nem jelentett foglalkoztatottak becsült arányát 16,8–17,1 százalék közé tették.
A bonyolult adórendszer és az életidegen adótörvények csalásokhoz, a piacról való kilépéshez és a rejtett gazdaság növekedéséhez vezetnek. Az ellenőrzés valószínűségének, valamint a büntetések mértékének növelésére, az ellenőrzési hatékonyság javítására van szükség – vélekedtek a szakértők. A rejtett gazdaság méretének csökkentése érdekében ösztönző lehet a munkát terhelő adók, illetve az adórendszer és az adminisztrációs költségek mérséklése, valamint a kormányzati szolgáltatások színvonalának javítása is. KÁ
