A helyzet Budapestről nézve
A dokumentum elismeri: a világgazdasági válság mellett a GDP csökkenésében szerepe van annak is, hogy az áfa és a jövedéki adók megemelése, a jóléti ellátások és a lakástámogatási rendszer szigorítása negatívan hat a lakosság fogyasztására és a beruházásokra. Elsősorban a kiigazító lépéseknek „köszönhető”, hogy a GDP még jövőre is mintegy 1 százalékkal csökken, a költségvetési megszorító intézkedések kifutásával azonban 2011-ben már 3,6 százalékkal bővülhet a gazdaság.
Nem kérdés ugyanakkor, hogy a fiskális szigorra szükség van. A jelentés emlékeztet: a kormány a tél végén, valamint májusban a GDP 0,7-0,7 százalékának megfelelő kiadáscsökkentésről határozott, az adó- és járulékbevételek kiesését azonban még ezek a megtakarítások sem képesek ellensúlyozni. Még úgy sem, hogy az adómódosítások egyenlege az idén kismértékű bevételnövekedés lesz a PM szerint. Ezért – mint ismeretes – az eredeti 2,6 százalékos hiánycélt a kormány 3,9 százalékra kényszerült módosítani.
A kiadáscsökkentések jövőre már éreztetik hatásukat, a megtakarítás elérheti a GDP 3,6 százalékát az eredeti konvergenciaprogramhoz képest. Az adó- és járulékbevételek terén azonban a 2010-es kiesés 4,5 százalék lehet a GDP arányában. Mivel az eddig bejelentetten túlmutató kiadáscsökkentés a pénzügyi tárca megítélése szerint már jelentősen késleltetné a gazdaság kilábalását, a jövő évi deficitcél is megemelkedett: az eredetileg tervezett 2,5 százalék helyett a GDP 3,8 százalékára.
Az áfa és a jövedéki adók megemelése az inflációban is megmutatkozik. Az árindex a PM várakozása szerint az év végére 6 százalék fölé nőhet, míg éves átlaga 4,5 százalék körül lesz. Mivel az adóemelések hatása ezen a téren átmeneti, az árindex 2010 második felében már erőteljesen csökken, és 2010-es éves értéke 3,8 százalék lesz – derül ki a jelentésből. Az áfához kapcsolódik, hogy a pénzügyi tárcánál már számolnak azzal a kiadással, amit a minapi, a 2004-es és 2005-ös éveket érintő „áfaarányosítási” európai bírósági döntés okoz. Ez a tétel a 2009-es költségvetésben a GDP 0,2 százalékára tehető, ez tehát 50-60 milliárd forintnyi kifizetést jelent.
A jelentés szerint a munkanélküliségi ráta az idén elérheti a 10 százalékot, részben azért is, mert a foglalkoztatásbővítő kormányzati lépések hatása csak 2010-ben érvényesül erőteljesebben. Ennek ellenére még jövőre is mintegy 1,5 százalékos csökkenéssel kell számolni a foglalkoztatottak létszámában.
Reformtervek
A Brüsszelnek küldött jelentés szót ejt az önkormányzati rendszer megújításáról is. A helyi önkormányzati képviselők száma közel negyedével csökkenne, a kabinet törvényben írná elő: a települések társulásban lássanak el minél több feladatot.Módosítanák a körjegyzőségekre, és átalakítanák a települések gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat.
Módosítanák a körjegyzőségekre, és átalakítanák a települések gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat. -->
