Csak lassan indul be a növekedés
Jövőre sem várható érdemi gazdasági növekedés a jegybank szakértői szerint, ám az adóemelés hatását kiszűrve az infláció is mérsékelt marad. A külső finanszírozási lehetőségek beszűkülése alkalmazkodási kényszer elé állítja a magyar gazdaságot – áll a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentésében. Javult a bizalom a nemzetközi pénzpiacokon, a kockázatvállalási hajlandóság azonban még távol áll a válság előtti szintektől, emellett folytatódott a hitelezési aktivitás visszaesése is. Az első negyedévben a nemzetközi konjunktúra drasztikusan romlott, de az utóbbi hónapokban erősödnek a stabilizálódásra utaló jelek.
A nemzetközi konjunktúrában csak 2010-ben kezdődhet némi élénkülés, 2011-től azonban határozott bővülést valószínűsítenek. A bankszektor tőkeáttételének tartós mérséklődése miatt azonban a hitelezési aktivitásban a teljes előrejelzési horizonton igen visszafogott pályát várnak. A magyar gazdaság az európai átlagnál erőteljesebben esik vissza, mivel a külső konjunktúra, a hitelkínálat szűkülése és a költségvetési intézkedések növekedést visszafogó hatása egyszerre érvényesül. Az idei évre közel hét, jövőre egy százalék körüli gazdasági visszaesést vár az MNB. 2011-ben már a gazdasági növekedés erőteljes korrekciójára számítanak. Akkorra a külső konjunktúra élénkülésnek indulhat, az élénkülő keresletre a jelentős kapacitásfelesleggel rendelkező gazdaság várhatóan gyorsan reagál, ezt az is elősegíti, hogy addigra a költségvetési kiigazítás versenyképességet javító hatása is mind határozottabban érvényesülhet.
A belföldi kereslet alakulását a kormányzati intézkedések jelentősen befolyásolják. A jelenlegi világgazdasági környezetben a magyar költségvetési pálya csak akkor finanszírozható, ha a romló gazdasági kilátások nem eredményezik a deficit jelentős növekedését.
A nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a költségvetés automatikus stabilizátor hatása részben érvényesüljön. Így az új intézkedések és a makrogazdasági kilátások változásának együttes hatásaként a költségvetés hiánya az idén a GDP 3,9 százaléka körül alakulhat. 2010-re jelentős bizonytalanság övezi a költségvetési folyamatokat, a rendelkezésre álló információk alapján számszerűsíthető intézkedések mellett 4,5 százalékos deficitet jelzünk előre. A nemzetközi megállapodásban vállalt csökkenő hiánypályához a GDP mintegy 0,7 százalékának megfelelő intézkedéscsomag részletes kidolgozása kell.
A külső konjunktúra visszaesése az idén mérsékli az exportszektor termelését, 2010-re már némi korrekcióval lesz. Bár a hazai export érzékenyen reagál a külső kilátások romlására, az elmúlt időszakban bekövetkezett reálleértékelődés és a munkát terhelő adók csökkenése erősíti az exportszektor versenyképességét, emiatt 2010-től Magyarország világpiaci részesedésének emelkedésére számít a jegybank.
A vállalatok a csökkenő értékesítésekhez a foglalkoztatás korábbiakban vártnál erőteljesebb viszszafogásával és a bérek befagyasztásával alkalmazkodnak. Bár a kormányzati intézkedések hosszabb távon élénkítik a munkakeresletet és a munkakínálatot, rövid távon a recesszió foglalkoztatás szempontjából kedvezőtlen hatása dominál. Ezért 2010 végéig a foglalkoztatás csökkenésére, növekvő munkanélküliségre és igen visszafogott bérezésre lehet számítani. 2011-től a kibocsátás fellendülésével párhuzamosan a munkapiaci helyzetben is kedvező változások várhatók.
Rövid távon a romló értékesítési kilátások és a hitelkínálat szűkülése a vállalati beruházásokban is radikális visszafogást eredményez. De 2010-től a külső kereslet javulásával párhuzamosan a vállalati beruházások fokozatosan élénkülhetnek. 2009–
2010-ben a csökkenő foglalkoztatás miatt növekvő lakossági jövedelembizonytalanság és a szigorodó hitelfeltételek a lakosság fogyasztási és beruházási kilátásait erőteljesen visszavetik, így a szektor megtakarítási hajlandósága határozottan emelkedhet. 2011-ben a lakossági jövedelmek bővülésével párhuzamosan a lakosság fogyasztási és beruházási kiadásai is nőhetnek.
A belföldi felhasználás erőteljes csökkenése miatt az importdinamika radikálisan mérséklődik, ennek következtében a nettó export növekedéshez való hozzájárulása az előrejelzési időszak egészén pozitív lehet.
A jelentős és elhúzódó receszsziót feltételező alappályához képest továbbra is a negatív kockázati tényezők súlyát vélik az MNB szakértői erőteljesebbnek. A recesszió további mélyülését okozhatja a bankok hitelezési aktivitásának vártnál nagyobb mértékű visszaesése, illetve ha a gazdaság potenciális kibocsátása a pénzügyi válság következtében erőteljesebben esik vissza.
Az alapfeltevések érvényessége esetén (295 forint/eurós árfolyam, 50-60 dollár körüli olajár, a bejelentett kormányzati intézkedések megvalósulása) az infláció az idei év végére 6,5 százalék közelébe nőhet. Ennek oka az áfa- és egyéb indirekt adóemelés hatása, míg az adóintézkedésektől megtisztított infláció a teljes előrejelzési horizonton az inflációs cél alatt maradhat. A forint jelentős gyengülése ellenére a visszaeső hazai aktivitás, a háztartásokat érintő megszorítások nyomán tovább csökkenő fogyasztás, a munkát terhelő elvonások mérséklése középtávon is alacsony inflációs környezetet eredményez. Az alappályához képest felfelé mutató inflációs kockázatok látszanak. Míg az alappályában feltételezettnél elhúzódóbb visszaesés a bankhitelezésben enyhén lefelé, a potenciális kibocsátás vártnál nagyobb visszaesése erősen felfelé mutató inflációs kockázatot jelent.
A külső egyensúly erőteljesen javulhat, ennek legfontosabb oka a lakosság megtakarítási hajlandóságának emelkedése. Emellett a vállalati szektor adóterhelésének mérséklése és a szektorban tapasztalható szigorúbb hitelfeltételek is a finanszírozási pozíció javulását okozzák.
