Felére mérsékelték a GVH-bírságot

Csökkentette a tojáskartell résztvevőinek bírságát a Fővárosi Ítélőtábla. Jogerős döntése értelmében a Magyar Tojásszövetségnek az eredetileg kiszabott 120 millió forint helyett 60 milliót kell fizetnie. A Gazdasági Versenyhivatal 2006 novemberében állapította meg a jogsértést, és összesen 146,5 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte az érintetteket. A tojásszövetség amiatt kapott különösen szigorú büntetést, mert a GVH megállapítása szerint voltaképpen irányította a kartellt, így 2002-től versenykorlátozó döntéseket hozott. Minden évben közölte tagjaival a javasolt árakat. Importengedélyezési rendszert vezetett be, s megszervezte a nagyobb termelők közötti információkartellt is. A bíróság nem a jogsértés tényét, hanem a bírságszámítás módját kérdőjelezte meg. Kimondta: a büntetést a jogsértés jellegéhez, az adott ügyben feltárt enyhítő és súlyosbító körülményekhez igazodóan, mérlegeléssel kell kiszabni, ennek főbb szempontjait a versenytörvény adja meg. Nem lehet mechanikusan a GVH bírságközleményében foglalt matematikai módszereket alkalmazni. A Fővárosi Ítélőtábla korábban már több alkalommal, például a MÁV erőfölényes ügyében és a lapterjesztőkartell, a minap pedig a MTelekom egy fogyasztómegtévesztéses esete kapcsán is helytelenítette a GVH gyakorlatát. A hivatalban azonban úgy látják, hogy a versenytörvény keretei között, szabályosan járnak el – hangsúlyozta lapunknak Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke. Mint mondta, a versenytörvény meglehetősen nagy szabadságot ad számukra a mérlegelésnél, ennek során mindig figyelembe veszik az adott ügy sajátosságait. A bírságszámítás elemei között valóban szerepeltek „matematikai szorzók” is, az antitrösztügyekben alkalmazandó bírságközleményt azonban áprilisban visszavonták. Az intézkedésben kétségkívül közrejátszottak az ítélőtábla döntései, ám a versenytanácsi gyakorlat is több szempontból felülírta már a sokéves közleményt, amely megújításra szorul. Ettől függetlenül úgy látják: jó úton járnak, és a Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálatát kérték az ítélőtábla álláspontjával szemben. A fogyasztói ügyekben ugyancsak LB-határozatra várnak, az alkalmazott bírságközleményen viszont egyelőre nem változtatnak. Az ilyen ügyekben az ítélőtábla általában a visszaesőkkel szembeni „többszöröző” bírságokkal nem ért egyet. A versenyhatóság álláspontja az, hogy a visszatartás, illetve a hatékony megelőzés érdekében szükség van az esetek megfelelő súlyozására. Nyilvánvalóan szigorúbb megítélést érdemel a vállalkozás, ha nem először követi el ugyanazt a jogsértést, amelynek ára nem feltétlenül a kiszámolt „alapbírság automatikus felszorzása” az elkövetések számával. A versenytanács elnöke utalt arra is, hogy a GVH mondhatni kesztyűs kézzel bánik a jogsértőkkel a tagállami versenyhatóságokhoz képest. Az antitrösztös viszszaélések miatt kiszabott több milliárd forintos GVH-bírságok rendszerint meg sem közelítik például a holland vagy a német versenyhivatal büntetéseit. Fogyasztómegtévesztéses ügyekben alig akad összehasonlítási alap, mivel kevés tagállami versenyhatóságnak van e területen is hatásköre. De például az olasz versenyhivatal éppen a közelmúltban hozott több millió eurós bírsága ugyancsak meghaladja a GVH „fogyasztós” jogsértésekben tapasztalt, egyébként növekvő szigorát, amelyet „a jövőben sem vált elnézőre” – mondta Tóth Tihamér

a bizottság az enyhítő és súlyosbító körülményeket. Visszaesésnél a bírság alapösszege akár meg is duplázható.

a bizottság az enyhítő és súlyosbító körülményeket. Visszaesésnél a bírság alapösszege akár meg is duplázható.-->