Több pénz marad a zsebben
Az uniós tagállamok többsége vezetett be a válság hatására a magyar parlamentben tegnap elfogadotthoz hasonló, a munkát terhelő adókat csökkentő intézkedéseket. Ezek azonban az esetek többségében a jóváírások és egyéb kedvezmények kibővítését jelentették, nem pedig a személyi jövedelemadó kulcsainak mérséklését. A tagállamokban 2008 második felétől elfogadott adóváltoztatásokat áttekintő Európai Bizottság ezt azzal magyarázza, hogy mivel az ilyen kedvezmények főleg az alacsony jövedelműeket érintik, nagyobb a hatásuk a fogyasztás élénkítésében.
Hazánkon kívül az szja-kulcsok némelyike Ausztriában, Finn-, Francia-, Német-, Lett-, Lengyel-, Svédországban és Litvániában csökkent. Ausztria azonban a legjobban keresők esetében emelt is rátán, miközben számos pótlólagos kedvezményt vezetett be a gyermeket nevelők számára. Francia-, Svéd- és Németországban a mérséklések egyaránt csak a legrosszabbul keresőkre vonatkoztak, bár Berlin további könnyítésként a sávhatárokat is kitolta.
Csak a sávhatárok módosításával enyhített az szja-terheken Málta, a kedvezmények kiterjesztésének eszközével pedig Dánia, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Nagy-Britannia élt. Ha az szja-kulcsokat nem is, de a társadalombiztosítási járulékokat Csehország is csökkentette; ilyen intézkedést hazánk mellett még Finn-, Spanyol-, Svédország és Szlovákia is bevezetett.
Több ország ugyanakkor egyértelműen szembement a jövedelmet terhelő adók és járulékok mérséklésének trendjével, míg mások nemcsak adtak, de el is vettek. Görögországban például egyéb könnyítések nélkül vetettek ki pótlólagos jövedelemadót a legjobban keresőkre, Írországban pedig szélesedett ugyan a standard adósáv, de a legroszszabbul keresők kivételével mindenkire új sarcot is kiróttak. A közszférában adott fizetésekre Dublin még ezen kívül is bevezetett egy új, nyugdíjcélú elvonást, miközben a munkavállalóknak a gazdaság egészében többet kell fizetniük társadalombiztosítási hozzájárulásként.
Romániában nemcsak a munkavállalók, de a munkaadók társadalombiztosítási terhei is növekedtek. Nagy-Britanniában 2010 áprilisától még csak a legjobban keresők adókulcsa nő 50 százalékra, de egy évvel ezt követően már valamennyi munkaadónak, munkavállalónak és önfoglalkoztatottnak 0,5 százalékponttal magasabb társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie.
Nem lehet még egyértelműen kimondani, hogy a válság hatására egészségesebb irányba mozdult el az adóztatás szerkezete az EU-tagállamokban, de az eddigi adatok alapján valószínű, hogy ez a helyzet – kommentálta a tendenciákat lapunk érdeklődésére Marco Fantini, az Európai Bizottság adóügyi főigazgatóságának illetékese. (Mint ismert, a közgazdászok régóta szorgalmazzák a munkajövedelmek adóterhelésének enyhítését, mivel ez növeli a munkaerő-kínálatot.)
Fantini szerint sok országban a fogyasztás élénkítését is célozta az szja-terhek enyhítése. Az is igaz viszont, hogy sok helyen (így például Magyarországon is) egyszerűen nincs költségvetési mozgástér az érdemi adócsökkentésre, csupán az adóterhek átcsoportosítására futotta – sőt, a balti államokban még növelni is kénytelenek voltak az adóterhelést.
Ugyancsak vegyes a kép az áfaváltozások területén. Általános áfacsökkentést (átmeneti jelleggel) csak Nagy-Britannia vezetett be, de egyes termékcsoportok esetében számos országban születtek döntések a könnyítésről. Belgiumban és Romániában a lakásépítések, Cipruson a szállodai vendéglátás, Csehországban a munkaintenzív helyi szolgáltatások és a céges személyautók, Finnországban az élelmiszerek, Franciaországban az éttermi, Máltán a kulturális szolgáltatások és a teherautók regisztrációja került alacsonyabb áfakulcs alá. Hazánk mellett Írország, Észtország, Lettországban és Litvániában is emelkedett az áfa mértéke. BÁ–UGy
Céges adókedvezmények
A válság hatásainak enyhítésére számos ország vezetett be a beruházások élénkítését célzó kedvezményeket a vállalatok számára. Bulgária az Európai Bizottság jóváhagyását várja arra tervre, amely a több ágazatban is ötéves adómentességet adna az új beruházások nyereségére.Franciaország a helyi adó alól mentesíti a 2008 októbere és 2009 vége között végrehajtott tőkeberuházásokat. Nagy-Britannia, Portugália és Litvánia általános jellegű befektetési kedvezményeket vezetett be, míg Lengyelország és Szlovénia kifejezetten a kisvállalkozók tőkekiadásait, Szlovákia pedig a kutatási célú beruházásokat igyekszik ösztönözni.
A befektetési kedvezményeknél általánosabb vállalati adókedvezményeket vezetett be Ausztria, illetve a kis- és közepes vállalkozások esetében Hollandia. Görögország a vendéglátó-ipari cégek helyzetét igyekszik könnyíteni a helyi iparűzési adó esetükben alkalmazott mérséklésével.
Franciaország a helyi adó alól mentesíti a 2008 októbere és 2009 vége között végrehajtott tőkeberuházásokat. Nagy-Britannia, Portugália és Litvánia általános jellegű befektetési kedvezményeket vezetett be, míg Lengyelország és Szlovénia kifejezetten a kisvállalkozók tőkekiadásait, Szlovákia pedig a kutatási célú beruházásokat igyekszik ösztönözni.
A befektetési kedvezményeknél általánosabb vállalati adókedvezményeket vezetett be Ausztria, illetve a kis- és közepes vállalkozások esetében Hollandia. Görögország a vendéglátó-ipari cégek helyzetét igyekszik könnyíteni a helyi iparűzési adó esetükben alkalmazott mérséklésével.-->
