Uniós gázteljhatalom

Átvenné az irányítást a tagországok gáztartalékainak elosztása felett krízishelyzetekben az Európai Bizottság – derül ki a testület jelentéstervezetéből. Brüsszel ezenfelül a kelet- és kelet-közép-európai – többek között magyarországi – tárolókapacitások bővítésével próbálja megelőzni az olyan akut ellátási zavarokat, mint amilyen januárban volt Oroszország és a fő tranzitország, Ukrajna közötti feszültségek miatt.

Vészhelyzet esetén a bizottság megkérhetne egyes tagállamokat, hogy tartalékaik egy részét bocsássák rendelkezésre – áll a Reuters birtokába került javaslatban. Ezenkívül a tervezet arról is szól, hogy szükséghelyezetekben a tagállamoknak naponta kellene jelezniük az elkövetkező 72 órára vonatkozó keresleti-kínálati prognózisaikat, külön kitérve a helyzetjelentésekben a gázhiánynak a gazdaságukra és az energiaszektorukra gyakorolt hatásáról.

Az egyes országoknak ahhoz is Brüsszel beleegyezését kellene kérniük, ha csökkenteni kívánják gázszállításaik volumenét valamelyik másik tagállamba. Ez azt jelentené, hogy az illetékes nemzeti hatóságok csak a bizottság engedélyével korlátozhatnák az adott ország kivitelét. A várhatóan az elkövetkező hetekben a tagországok és az Európai Parlament elé kerülő tervezet értelmében a tagoknak olyan vészforgatókönyvet is ki kell majd dolgozniuk, amelyben azt kell bemutatniuk a bizottságnak, hogy ellátási zavarok esetén milyen együttműködésre számíthatnak részükről a szomszédos államok.

Az uniós gáztartalékok felhasználásának központi irányítása mellett Brüsszel egyéb lépésekkel is igyekszik felkészülni az ellátási zavarokra. Így például a tegnap este kezdődött uniós csúcs keretében a tagállamok azt a javaslatot vitatják meg, amely szerint a nagy nyugati energiavállalatok Ukrajna hatalmas tárolóiban halmoznának fel nagy mennyiségű orosz földgázt a fűtési szezonon kívül, ahonnan aztán télen saját belátásuk szerint oszthatnák szét a készleteket – mutat rá az EUobserver.

Amellett, hogy a fenti módszer némiképp függetlenítené az európai gázellátást a Kijev és Moszkva közötti hangulatváltozásoktól, jelentős bevételt is biztosítana az ukrán Naftogaz számára a tárhelyek bérleti díján keresztül. Ez pedig nem mellékes szempont azt figyelembe véve, hogy Kijevnek súlyos gondot jelent gázszámláinak rendezése Moszkva felé. Ukrajna emiatt jelenleg is négymilliárd dollárnyi hitelért kilincsel nyugat-európai bankoknál, ráadásul maga Vlagyimir Putyin orosz kormányfő is azt javasolta az EU-nak, hogy kölcsönökkel siessen Ukrajna segítségére (VG, január 18., 5. oldal).

Ukrajna mellett egyébként az EU keleti tagállamainak energiahelyzete is sokat foglalkoztatja az uniót. A kelet- és kelet-közép-európai térség országai túlságosan keveset fordítanak energetikai infrastruktúrájuk fejlesztésére, és ez a gazdasági növekedés visszatértekor komoly kapacitáshiányokhoz vezethet – figyelmeztetett szerdán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A pénzintézet annak kapcsán nyilatkozott, hogy kétszázmillió eurós hitelt jelentett be a magyar Mol javára egy dél-magyarországi óriástározó megépítéséhez (VG, január 18., 6. oldal).

A javaslat közzétételét követően a KHEM megvizsgálja, hogy egy januárihoz hasonló gázkrízis során az miként érintené az ország földgázellátásának biztonságát. Hivatalos álláspontját a kormány csak e vizsgálatok lezárulta után alakítja ki.

A javaslat közzétételét követően a KHEM megvizsgálja, hogy egy januárihoz hasonló gázkrízis során az miként érintené az ország földgázellátásának biztonságát. Hivatalos álláspontját a kormány csak e vizsgálatok lezárulta után alakítja ki.-->