Az önkormányzatok a szerencsejáték adókból is kaphatnának

A szakmai szervezet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében rámutat: ezzel közvetlenül pótolható volna a mostani nehéz gazdasági helyzet miatt általában csökkenő helyi iparűzésiadó-bevétel. A szövetség emlékeztet: a szerencsejáték vállalkozások által fizetett iparűzési adó jelenleg is a helyi önkormányzatok anyagi lehetőségeit növeli, de szükség lenne az utóbbi évek forgalomcsökkenése miatt kieső iparűzésiadó-bevételek pótlására.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség közleményében kitér arra, hogy egyetért Szepessy Zsolt, Monok polgármesterrel, aki azt javasolta, hogy szeptemberben vezessenek be egy "szociális kártyát", amely a segélyek elköltését szabályozná.

A kártya bevezetésével tisztázódhatnának azok a félreértések és téveszmék, amelyek a segélyekből játszó játékosokra építő szerencsejáték vállalkozásokról szólnak - mutat rá a közlemény. Szepessy Zsolt hétfőn nyílt levélben tett javaslatot arra, hogy minden állami juttatást, támogatást, segélyt kizárólag egy bankkártyához hasonló, úgynevezett szociális kártyára utaljanak. Ez véleménye szerint ellenőrizhetővé tenné a közpénzek hatékony, törvényes felhasználását, mivel jelenleg a különböző címeken nyújtott támogatásokat az emberek sokszor nem a célnak megfelelően használják fel.

A Magyar Szerencsejáték Szövetségbe tömörült, nyerőgépeket üzemeltető vállalkozók bevétele a szűkülő kereslet és a magas adóterhek következtében az idén a tavalyi mértéket is meghaladóan csökken - közölte korábban Schreiber István, a szövetség elnöke az MTI-vel.

A nyerőgépek üzemeltetéséből származó árbevétel néhány éve még évről évre 20 százalék körüli mértékben bővült, a tendencia azonban 2004. óta csökkenő. 2007-ben a szövetség tagjainak forgalma elérte a 90 milliárd forintot, a múlt évben már minden hónapban egy-egy százalékos forgalomcsökkenést könyveltek el a vállalkozók az előző év azonos időszakához képest. A Magyarországon működtetett pénznyerő automaták száma tavaly 30 ezer alá esett.