Befektetőkre vár Békéscsaba

- Tavaly ősszel Békéscsaba volt az első város, ahol a testület a válság miatt a helyi vállalkozók részére kedvezményes adócsomagot fogadott el, néhány héttel később sokan követték a példát.

– Az önkormányzat a kkv-k részére pályázati tanácsadó szolgálatot állított fel, és létrehozott egy önálló pénzügyi alapot, hogy a kisebb cégek is pályázhassanak kedvezményes forrásokra. A vállalkozásbarát várospolitika létjogosultságát igazolja, hogy új, 20–50 főt foglalkoztató társaságok is alakultak az elmúlt időszakban, és a régóta itt működő jelentős cégek – Kner, Mondi Packaging, Tondach, Bora ital-nagykereskedés – újabb munkahelyteremtő fejlesztéseket valósítottak meg. Sajnos Békéscsabán nincsenek több száz főnek munkát adó multinacionális vállalatok, és ma már nyilvánvaló, ennek oka az autópálya hiánya. Lobbiztunk mi is az Apolló beruházásért, s végül a korszerűtlen közúti közlekedési feltételek miatt fejeződtek be velük a tárgyalások. Hátrányt jelent az is, hogy két évet csúszik a Békéscsaba–Mezőberény közötti nemzetközi vasúti korridor fejlesztése, pedig a kötött pályás szállítás most reneszánszát éli a fejlett európai országokban – a kormányok nem építenek újabb autópályákat, a vasútra terelik át a forgalmat. Békéscsaba a pálya-korszerűsítés késése miatt csak néhány év múlva élhet vasúti logisztikai adottságaival. A városban nincs nagy nemzetközi foglalkoztató, így a megfelelő beszállítói kör sem alakulhatott ki. Békéscsaba gazdaságát a kis- és közepes vállalkozások viszik a hátukon. Húsz éve egyetlen, a kormány támogatását élvező nemzetközi beruházási programot sem kapott Békés megye székhelye, ellentétben más hasonló városokkal. Nagyon gyenge az érdekérvényesítő képességünk, és ebben az országgyűlési képviselőink sem tudtak sikereket elérni. Leépült az élelmiszer-feldolgozó ipar is, pedig a megye az ország éléskamrája. Kiválóak vagyunk a paradicsomtermelésben – évszázados múltra tekint vissza –, miért nem lehet akkor a gyorséttermi láncokkal együttműködve itt Békéscsabán előállítani az országos hálózatok részére a ketchupot vagy a sűrített paradicsomot? Az ipari befektetésekéhez hasonló kormányzati kedvezmények mellett lenne esély a termelés és feldolgozás kiépítésére.

- Önmagában egy város milyen szerepet tud betölteni a gazdaságélénkítésben, a foglalkoztatási helyzet kezelésében?

– A helyi vállalkozásokat gazdaságösztönző programokkal segítjük, adókedvezményeket biztosítunk számukra. Minden új munkahely után 200 ezer forint támogatást ad a város a cégnek. Bevezettük az egyablakos ügyintézést. Sikeresen pályáztunk korszerű, nagy üzemcsarnok építésére az Északi Ipartelep és Logisztikai Centrumban. Folytatjuk az eddig is sikeres inkubátorház-programunkat, a beruházás helyszíne az Almáskerti Ipari Park lesz. Újabban a nagy befektetők modern infrastruktúrával felszerelt ipari csarnokokat keresnek, elvárásaiknak rövidesen Békéscsaba is meg tud felelni. Olyan befektetőkkel szeretnénk bérleti szerződést kötni, akik hosszú távon gondolkodnak. A közeljövőben országos kampányt is indítunk, hogy a csarnokok minél hamarabb benépesüljenek. Nagyon sokat dolgozunk azért, hogy Békéscsaba neve jól csengjen a hazai és a nemzetközi befektetők körében. Folyamatosan együttműködünk az ITD Hungaryvel, és kapcsolatot építünk ki minden olyan ország nagykövetségével, amely befektetési lehetőségeket keres a régióban. Kiváló a szakképzési rendszerünk, alacsonyak a bér- és munkaköltségek. A városban és a környező településeken élő emberek szorgalmasak és kitartóak a munkában, ez szintén előnyt jelent. Működik a schengeni határ mellett található repülőterünk, ötven-hatvan utast szállító gépek fogadására alkalmas. Kitűnőek a mezőgazdasági adottságaink. A talaj nem szenynyezett, alkalmas a világszerte egyre keresettebb egészséges élelmiszer előállítására. Békéscsaba déli fekvése miatt napenergiában is jók az adottságaink. Előnyt szeretnénk kovácsolni abból, hogy hatalmas geotermikus energiamező található a város alatt, ami szintén vonzó lehet a befektetők számára. Az önkormányzat szeretné az intézményrendszerét átállítani a környezetbarát energia használatára.

- A ciklus kezdetén az önkormányzat új városfejlesztési terveket dolgozott ki, hogy Békéscsaba élhető kisvárossá váljon, ahol a fiatalok is szívesen alapítanak otthont. Milyen projektekkel tudott sikeresen pályázni a város, és mik a legfontosabb célkitűzések?

– Örülök, hogy a legfrissebb statisztikai adatok szerint egyre mérséklődik az elvándorlás. A legrosszabb 2002-ben volt a helyzet, akkor 784 fővel lett kevesebb a város lakossága egy év alatt, azóta ez a szám folyamatosan csökken, sőt, az elmúlt egy-két évben már nő a lakosok száma. A mutatók alapján Békéscsaba bekerült a fejlődő kistérségek körébe, mert a térségben a gazdaság húzóereje lett. Sokan költöznek vidékről a városba, és a térségből a nagyobb vállalkozások közül sok itt talál modern ipari környezetet, itt építi ki a korszerű telephelyeket. Életminőséget javító programjaink is vannak. Arra törekszünk, hogy Békéscsaba lakossága az élet minden területén minőségi szolgáltatásokat kapjon vagy vehessen igénybe a tömegsporttól kezdve a nagy szórakoztató rendezvényekig bezárólag. Odafigyelünk a gyermekek egészségére. Például a kisiskolások gerinctartást segítő párnákat használnak, a fiatal lányok részére a város biztosítja az ingyenes HPV-oltást. Fontos számunkra az egészség megőrzése mellett az egészségügy is. Sokat áldozunk azért, hogy a városban modern kórház működjön. Százmilliókat költünk a diagnosztika korszerűsítésére és az épületek felújítására. Jelenleg a rehabilitációs szárny felújítása folyik, és ebben az évben pályázati pénz segítségével lecseréljük a régi CT-készüléket. Kialakítottunk egy leszállópályát, így a kórház ma már helikoptereket is képes fogadni. Az egészségügy mellett a következő években kiemelt fejlesztéseket tervezünk a szociális és az idősellátó intézményeinkben.

- Sok város tervezi korszerű orvosi ellátórendszerét a piacon is eladni a többletbevételek érdekében. Különösen olyan országok polgárai esetében van erre esély, ahol éveket kell egy-egy műtétre várni. Békéscsabán vannak ilyen tervek?

– Az európai átlagéletkor kitolódása és a hosszú várakozólisták miatt egyre nagyobb az igény itthon és külföldi relációban egyaránt a jól felszerelt, kiváló magyarországi egészségügyi szolgáltatások iránt. A mi kórházunk következő néhány éves fejlesztéseinek célja az „egészségüzletág” erősítése. Tervezzük, hogy nemzetközileg is versenyképes kínálattal jelenünk meg, például a protézisbeültetés területén. Békéscsaba több szakmai területen is alkalmas arra, hogy az időskori életet könnyítő szolgáltatásaival külföldön is versenyképes áron tudjon megjelenni.

- A II. Nemzeti fejlesztési terv kereteire kiírt pályázatokon milyen sikerrel szerepelt a város? Melyek a lakosság számára legfontosabb nyertes programok? Milyen összegű önerő mellett mennyi a nyertes projektek összes költsége?

– Az elnyert támogatások segítségével összesen 23-24 milliárd forint értékű beruházás valósul meg az elkövetkezendő években. Legnagyobb programunk a csatornahálózat kiépítése és a szennyvíztisztítás korszerűsítése. A kivitelezési munkák költsége meghaladja a 17 milliárd forintot. Elindítottunk egy nagy ívű járdaépítési programot. Két év alatt 46 ezer négyzetmétert újítottunk fel, illetve építettünk ki. Folytatódik az idegenforgalmi vonzerőnket is növelő kerékpárút-építési program, befejeződik a Békés–Békéscsaba, valamint a Kondoros–Békéscsaba közötti szakasz építése. Nagyon fontosnak tartom a belváros rehabilitációját, amelyre pályázati pénzekkel együtt kétmilliárd forintot fordíthatunk. A régi, elnéptelenedett főteret visszaadjuk a lakosságnak, ismét megtöltjük élettel. Az új térszerkezet alkalmas lesz nyári fesztiválok, rendezvények lebonyolítására, szabadtéri mozi üzemeltetésére és korcsolyapálya kialakítására. Restauráljuk a városháza homlokzatát, a volt Jankay-házat és a főtéri patikát. Új parkokat és köztereket hozunk létre. Épül a belvárosban egy parkolóház magánbefektetői tőkéből. Szeretnénk szabályozott keretek közé terelni a sétálóövezetben a gyalogos-, a kerékpáros- és a célirányosan közlekedő gépkocsiforgalmat. A főtérhez kapcsolódó ifjúsági ház helyén új kulturális központot alakítunk ki, szintén kétmilliárd forintból. Az Agóra elnevezésű projekt keretében épül egy 6000 négyzetméteres, többfunkciós új közösségi tér.

- A rendezvényturizmus kiemelkedő eseménye az őszi kolbászfesztivál. Kiváló hatású gyógyvizére építve lehet-e alternatív ágazat Békéscsabán is a gyógy- és a wellnessturizmus?

– A város nemrégiben vette át a strandot és a gyógyászattal egybekötött fedett fürdő üzemeltetését a Békés Megyei Vízművektől, hogy a lakosság elérhető áron vehesse igénybe a szolgáltatásokat. Sajnos az utóbbi évek regionális gyógyturisztikai fejlesztéseiből Békéscsaba kimaradt. A korábbi városvezetés Gyula és Gyopáros érdekében lemondott az országos szerepkörről. Viszont a kórházi kapacitásra épülő egészségturizmusban jó eséllyel előreléphetünk. Szeretnénk minél előbb hasznosítani a termálvízkincsünket és a geotermikus adottságainkat. Békéscsaba a térség gyógyturizmusához egyéb vonzó attrakciókkal is kapcsolódhat. Épül egy izgalmas kalandpark 438 millió forintból 43 hektárnyi területen. A beruházás második ütemében pedig egy 3000-5000 négyzetméter területű rendezvénycsarnok létesül, ahol helyet kap egy egész évben nyitva tartó „kolbászfalu”.

1979-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, közlekedésépítő mérnök, útépítő és útüzemeltető szakmérnök.

A Közlekedési Minisztérium ösztöndíjasaként a Békéscsabai Közúti Igazgatóságon kezdett dolgozni.

A ranglétrát végigjárva 1992–99 között igazgató-helyettes főmérnök, majd 1999–2005 között ügyvezető igazgató volt.

Az MTESZ megyei elnöke és 2004 óta a szervezet regionális képviselője. 2006 óta Békéscsaba polgármestere. Nős, két fia van.

1979-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, közlekedésépítő mérnök, útépítő és útüzemeltető szakmérnök.

A Közlekedési Minisztérium ösztöndíjasaként a Békéscsabai Közúti Igazgatóságon kezdett dolgozni.

A ranglétrát végigjárva 1992–99 között igazgató-helyettes főmérnök, majd 1999–2005 között ügyvezető igazgató volt.

Az MTESZ megyei elnöke és 2004 óta a szervezet regionális képviselője. 2006 óta Békéscsaba polgármestere. Nős, két fia van.-->