Felújítási láz a városokban

Nagy a tülekedés az európai uniós pénzekért a magyarországi településeken. Általános a remény, hogy a rehabilitációs beruházások élénkítik az idegenforgalmat és a helyi gazdaságot, munkahelyet teremtenek, növelik az érintett helyek vonzerejét, s élhetőbbé is teszik azokat. A minap Győr belvárosának felújításáról írták alá a támogatási szerződést, amelynek értelmében a 900 millió forintos EU-támogatással megvalósuló 1,9 milliárd forintos fejlesztés részeként a jövő nyárra hat és fél ezer négyzetméteren új térburkolattal, utcabútorokkal, szökőkúttal és díszkivilágítással teszik szebbé a nyugat-dunántúli város barokk főterét, s megújulnak a környező patinás épületek is.

Összesen csaknem 200 milliárd forintot irányoztak elő 2010-ig a települések megújítására az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) készítői. Korábban, a 2004–2006-os első Nemzeti fejlesztési tervben ennek alig nyolcada, 24,5 milliárd forint jutott városrehabilitációs programokra.

Az ÚMFT keretében a régiókban eddig 196 pályázó nyert öszszesen 9,2 milliárd forintot kisléptékű településfejlesztésre, s a nyár elején újabb 10 milliárdos keretre ismét megjelentek ezek a regionális pályázatok – tájékoztatta lapunkat Varjú László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára. Elmondta azt is, hogy a szociális városrehabilitációra benyújtott pályázatok közül 20 projekt jutott tovább a második fordulóba, mintegy 11,3 milliárd forintos uniós támogatási ígérvénnyel.

Egyidejűleg a funkcióbővítő városrehabilitációs projektek közül 55,9 milliárd forint értékben 78 pályázat jutott tovább a második fordulóba. Ezentúl a megyei jogú városok rehabilitációja kiemelt projektek keretében valósulhat meg. Itt eddig 16 projekt támogatásáról született döntés az első fordulóban, s már több projekt a második fordulón is túljutva a szerződéskötésnél tart.

A támogatási ígérvénnyel rendelkezők közé tartozik Balatonfüred is, amely évek óta nagyon tudatosan él a városfejlesztés kínálkozó lehetőségeivel. A Balaton ékköveként jegyzett két turisztikai projektje a település idegenforgalmi és gazdaságfejlesztésére kapott összesen 2,6 milliárd forintos támogatást. A helyiek ezt követően úgy gondolták, hogy a következő lépés a felső városrész várhatóan egymilliárd forintos funkcionális rehabilitációja lehet; ehhez 600 millió forintos támogatást igényeltek.

Külön is hangsúlyozta a projektek fenntarthatóságát az NFGM államtitkára. Varjú László szerint e téren a projektgazdáknak komoly kötelezettségvállalásokat kell tenniük, ráadásul elemi érdeke is az önkormányzatoknak a fenntarthatóság. A funkcionális városrehabilitációs projekteknél a gazdasági fenntarthatóságra, a befektetőbarát környezet kialakítására összpontosul a figyelem. A szociális programoknál nem csak egyszerűen építési beavatkozásról van szó, a projektgazdáknak olyan szolgáltatások kialakításáról is gondoskodni kell, amelyek fenntarthatóan biztosítják az ott élő emberek foglalkoztatását.

Örvendetes, hogy az 1990-es évek közepétől az állam és az önkormányzatok fokozatosan felismerik a városrészek rehabilitációjának építészeti és társadalmi jelentőségét, ugyanakkor problémaként jelentkezik, hogy a szakemberek még mindig elsősorban az épített környezet megújítását értik a városrehabilitáció alatt – summázta véleményét Egedy Tamás, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Szerinte a társadalmi és gazdasági környezetet is érintő, alulról építkező, a helyi társadalmat a folyamatba aktívan bevonó programok nálunk még jelentős lemaradásban vannak Nyugat-Európához képest. Ráadásul a finanszírozásban rendszerint problémaként merülhet fel a saját erő biztosítása a lakosok és önkormányzatok részéről.

A szakember kérdéseinkre válaszolva beszámolt arról is, hogy a felújított területeken készült felméréseik szerint a városrehabilitációval kapcsolatos várakozások mind a szakemberek, mind a lakók körében jóval nagyobbak, mint azok tényleges hatása az emberek életére. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a projektek alapvetően emelik a helyi társadalom életminőségét, különösen a panelprogram keretében felújított lakótelepeken, illetve a vidéki nagyvárosok történelmi belvárosaiban.

- örökségvédelem

- közlekedésszervezés

- infrastruktúra-fejlesztés

- közszféra: funkciófejlesztés

- gazdasági funkció erősítése

- barnamezős területfejlesztés

- szervezés/projektmenedzsment

- helyi gazdaságfejlesztés

- örökségvédelem

- közlekedésszervezés

- infrastruktúra-fejlesztés

- közszféra: funkciófejlesztés

- gazdasági funkció erősítése

- barnamezős területfejlesztés

- szervezés/projektmenedzsment

- helyi gazdaságfejlesztés -->