Kell-e a pénzszórás?
Európában és Amerikában jórészt még el sem költötték a 2008 végén, illetve 2009 első hónapjaiban gazdaságélénkítésre megszavazott összegeket, ám egyes szakértők máris újabb fiskális mentőöveket szorgalmaznak.
A legélénkebb vita az Egyesült Államokban bontakozott ki a kérdésről. Több gazdasági szaktekintély is kiállt a mellett, hogy a gazdaság kezdődő stabilizálódásából csak akkor lesz tényleges kilábalás, ha még az év vége előtt vagy legkésőbb 2010 elején újabb 200-250 milliárd dolláros élénkítő programról határoz a törvényhozás – közöttük az RGE Global Monitor nevű elemzőközpontot vezető Nouriel Roubini, aki leginkább arról vált híressé, hogy megjósolta a mostani világválságot.
Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy az óriási eladósodást eredményező első csomagnak még csak a töredéke érkezett meg ténylegesen a gazdaságba, és az eredmények is elmaradnak a várakozásoktól. Ez is azt jelzi, hogy a fiskális élénkítésnek komoly korlátai vannak. Nem juthatunk el pénzszórással a jólétig – fogalmazott Vern Buchanan, a washingtoni képviselőház egyik republikánus honatyája. A demokrata párt több befolyásos személyisége is elhamarkodottnak tartana egy újabb beavatkozást.
Német- és Franciaországban a kormányok egyelőre elutasítanak mindenfajta újabb fiskális expanziót, és inkább a folyó programok menedzselésére összpontosítanak. Párizs eddig nagyjából a felét költötte el – jórészt adókedvezmények formájában – a 26 milliárd eurós keretnek; az év végéig további 25 százalékot kívánnak bevetni, a maradék 2010-ben következne. Christine Lagarde gazdasági miniszter elsősorban olyan intézkedéseket tervez a továbbiakban, amelyek a vállalati létszámleépítéseket hivatottak megelőzni, illetve az állástalanokat átképezni.
Németországban az élénkítés jegyében indított ötmilliárd eurós autócsere-program már zajlik, de az ennél jóval nagyobb összegű állami beruházások zöme még nem indult útnak. Angela Merkel kormánya már csak ezért is korainak tartja az újabb élénkítő csomag ötletét, ráadásul az európai parlamenti választások eredménye alapján úgy tűnik: a német lakosság nem támogatja a fiskális „fegyelmezetlenséget”. Emiatt szakértők kizártnak tartják, hogy a szeptemberi választások előtt bármelyik nagy kormányzó párt további költekezési programokkal rukkolna elő.
Ugyanakkor a választások után egészen más helyzet állhat elő – figyelmeztet Peter Hohlfeld, az IMK kutatóintézet közgazdásza. A közelmúltban nyilvánosságra került adatok a német ipar stabilizálódásáról és a hangulat javulásáról tanúskodnak, ám ha belátható időn belül nem áll meg a munkanélküliség növekedése, és nem indul meg a gazdasági fellendülés, akkor újabb fiskális lépésekre lehet szükség. Ugyanez a helyzet Franciaországban is: a munkaerő-piaci helyzet, a vállalati csődök és a fogyasztás alakulása függvényében nem kizárt, hogy Nicolas Sarkozy elnök kénytelen lesz ismét pénzt pumpálni a gazdaságba.
FT.com, New York Times, Newsmax, Sun Newspapers
