MeglepÕ határozottság

Még az összejövetel jelentÕségét és hatékonyságát megkérdÕjelezÕket is meglepte a vezetÕ ipari államokat és Oroszországot tömörítÕ G8 csúcstalálkozójának eredményessége. A földrengés sújtotta olaszországi L’Aquilában pénteken véget ért eseményen a klímavédelem, a szegény országok támogatása, illetve az Irán elleni fellépés kérdésében is világosan határozat született. Az már más kérdés, hogy a 20 milliárd dolláros agrársegélyrÕl szóló ígéretet valóban betartják-e, illetve hogy a klímavédelem tekintetében továbbra is áthidalhatatlan érdekellentét feszül a G8 és a nagy feltörekvÕ gazdaságok között. Ráadásul a házigazda Silvio Berlusconi személyesen kérdÕjelezte meg a grémium jövÕbeni illetékességét globális kérdésekben.

A l’aquilai találkozó sokak szerint Barack Obama jutalomjátékának is tekinthetÕ, mivel sok esetben az amerikai elnök fellépése teremtette meg a szükséges összhangot. Több megállapodás, így például a szegény országoknak felajánlott 20 milliárd dolláros segély, illetve a globális felmelegedés 2 Celsius-fokban való maximálása 2050-ig olyan területeket érint, amelyek messze túlmutatnak az USA nemzetközi szerepén.

ElemzÕk szerint mégis az hozhatta meg az áttörést, hogy Obama feladta elÕdje, George Bush ellenkezését e két kérdésben, ami valóságos „gátszakadást” eredményezett.

A szegény országok mezÕgazdaságának 20 milliárd dolláros támogatását ígérÕ nyilatkozatot olyan nem kormányzati szervezetek is üdvözölték, mint az Oxfam, különös tekintettel arra, hogy találkozó utolsó napjának reggelén még csak 15 milliárdról volt szó. Az Oxfam szakértÕi azonban máris jelezték fenntartásaikat az ígéret betartásával kapcsolatban, illetve arra is figyelmeztettek, hogy nem világos: teljesen új felajánlásról van-e szó, vagy csupán a korábbi ígéretek „újracsomagolásáról”. Ennek kapcsán arra is rámutattak, hogy a 2005-ös gleneaglesi G8-csúcson felajánlott, 2010-ig folyósítandó 50 milliárd dolláros segélynek a Gazdasági EgyüttmÛködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) becslései szerint csupán a harmadát fizették ki mostanáig.

A kétfokos globális felmelegedési korlátozás szépséghibája pedig az, hogy a találkozóhoz csütörtökön csatlakozott meghatározó feltörekvÕ gazdaságok, Kína, Brazília, India, Mexikó és Dél-Afrika (G5) továbbra is szemben állnak a fejlettekkel az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének terén. Emiatt nem voltak hajlandók most sem beleegyezni az emisszió 50 százalékos lefaragásába 2050-ig, hiszen azzal elvágnák magukat attól a fejlÕdési úttól, amelyet a gazdag államok már bejártak.

Az Iránnal szembeni határozatokat, hogy az ellenzéki tüntetÕk elleni fellépést a résztvevÕk egységesen elítélték, illetve hogy szeptemberig adtak idÕt Teheránnak az atomprogramjáról szóló tárgyalások folytatására, egyértelmÛ külpolitikai sikerként értékelik. Itt a G8-tagként is feltörekvÕ gazdaságnak számító Oroszország szerepe a központi kérdés, mivel Moszkva eddigi ellenállását feladva volt hajlandó részt venni az Iránnal szembeni fellépésben.

A G8-találkozó végén pedig – mintegy a döntések jelentÕségét kisebbítve – immár a fejlett államok vezetÕi is nyíltan elismerték a G8 globális befolyásának oly mértékÛ gyengülését, ami a nagy feltörekvÕk beleegyezését teljességgel nélkülözhetetlenné teszi fajsúlyos kérdésekben. Az elkövetkezÕ hónapok másik komoly feladata az lesz, hogy eldöntsék, a G8 és a G5 mellett még kit vegyenek be a gobális kérdésekben illetékes új klub tagjai közé. JK

Tüntetgetések

Csendesen zajlott le a l’aquilai G8-csúcs a hasonló rendezvényeken immár menetrendszerÛnek tekinthetÕ globalizációellenes demonstrációk szempontjából. A kevés nemzetközi aktivista mellett jórészt a földrengés sújtotta város lakosai tiltakoztak, akik „Igen, még kempingezünk” feliratokkal próbálták meg felhívni romba dÕlt otthonaikra. MegfigyelÕk szerint a gyenge globalizációellenes szereplés egyik oka, hogy Olaszországban még mindig élénken él a 2001-es genovai G8-csúcs emléke, ahol az akkori Berlusconi-kormány rendkívül erélyes rendÕri fellépéssel válaszolt a tüntetésekre.