Habár a magyar cégek is tudják: most, a válság idején kedvező feltételekkel lehet külföldön terjeszkedni, kevesen vannak olyan helyzetben, hogy ezt meg is valósítsák. Ennek fő akadálya a finanszírozás hiánya. Ám az érdeklődés töretlen, de a vállalkozások zöme inkább feltáró jellegű, a jövőbeni konszolidáció utáni helyzetre való készülődés jegyében keresi a lehetőségeket. A legnagyobb magyar tőkeexportőrök helyzete más, nekik akadnak projektjeik.
Ilyen a TriGranit horvátországi projektje, amelynek finanszírozásáról írtak alá tegnap megállapodást Zágrábban. A 150 millió euró értékű hitelszerződés a társaság horvátországi érdekeltsége és hat nemzetközi bank konzorciuma között jött létre.
A zágrábi Arena Centar projekt a válság kirobbanása óta a legnagyobb zöldmezős közvetlen tőkebefektetés Kelet-Közép-Európában – hangzott el a horvát fővárosban. A jövő év októberében vagy novemberében megnyíló beruházás teljes értéke 244 millió euró.
A 175 ezer négyzetméter alapterületű fejlesztésen az építkezés során 2500 ember dolgozik, az átadás után háromezer új munkahelyet teremt majd.
A központ üzlethelyiségeinek 70 százaléka már most bérlőre talált, köszönhetően a TriGranit olyan nemzetközi és horvát cégekkel fennálló jó kapcsolatának, mint a Spar, valamint a Blitz Cinestar. Az Arena Centarban tíz nagyáruház, több mint kétszáz kereskedelmi egység, tízezer négyzetméteres hipermarket, kávézók, éttermek és egy kilenctermes multiplex is helyet kap majd. A központ a térség egyik legnagyobb és legmodernebb bevásárló- és szórakoztatócentruma lesz.
Mindenesetre szakértők arra számítanak, hogy az idén a Magyarországról induló FDI-kiáramlás nem éri el az elmúlt évek átlagát. Ugyanakkor, ahogy korábban lapunknak a szaktárcánál elmondták, középtávon
reális az évi 2-3 milliárd eurós tőkeexport. A válság ugyanakkor nem módosította – inkább csak kibővítette – a cégek külföldi terjeszkedésének motivációs listáját. Ezen a válságtól függetlenül szerepelnek olyan tényezők, mint a komparatív előnyök kihasználása, a vállalati érték növelése, a növekedés generálása vagy éppen munkaerő-piaci megfontolások. De persze éppen ennyit nyom a latban számukra a könnyebb piacra jutás, az növelése, a kedvezőbb árak, az olcsóbb termelési, működési költségek is.
A legnagyobb magyar befektetők*
Forrás: ITDH
Mol – Szlovákia, Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia
OTP – Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia, Montenegró, Ukrajna, Oroszország
Magyar Telekom – Macedónia, Montenegró, Románia
Danubius Hotels – Románia, Szlovákia, Csehország
TriGranit – Románia, Lengyelország, Szlovákia, Szerbia, Szlovénia, Montenegró, Horvátország
Richter – Oroszország, Lengyelország, Ukrajna, Románia
Dunapack – Bulgária, Románia, Horvátország, Ukrajna, Lengyelország
* A mintegy 14 milliárd eurónyi külföldön megtelepedett magyar FDI durván 80 százaléka ezeknek a cégeknek a befektetéseiből áll össze.
Vélemény
Rétfalvi György. Az ITD Hungary vezérigazgatója. „Évek óta töretlen a magyar cégek érdeklődése külföldi tőkebefektetési projektek iránt, habár a válság mélyülése óta már az is látszik, hogy elsősorban a krízis lecsengése utáni helyzetre való felkészülést szolgáló, feltáró jellegű az ilyen irányú tevékenység. S kevés a konkrét lépés, döntés. Ennek oka, hogy bár látják a lehetőségeket, csak keveseknek olyan a finanszírozási helyzetük, hogy bele tudnak vágni külföldi projektbe a jelen körülmények között. Általában sem a saját helyzetük, sem a banki hitelezési gyakorlat nem teszi számukra lehetővé az ilyen projektek végrehajtását, főként a zöldmezősökét. Némileg más a helyzet a privatizációs vagy egyéb, leginkább kényszer-vállalateladási ügyben – ugyanis a nyomott piaci helyzetet tükrözve ezek is nyomott áron realizálódnak, s egyszeri lehetőségeket jelentenek. Az ITD persze főként a hazai kis- és közepes vállalatok gyakorlatát követi, amelyben aktív segítséget is nyújt. A legnagyobbak a nemzetközi és a fogadó piacokon otthon lévő tanácsadókkal dolgoznak.”Demján Sándor. A TriGranit Fejlesztési Zrt. elnöke. „Amikor bejön a krízis, tudni kell, hogy mekkorát szabad lépni, hol kell visszalépni, hol van a szakadék, valamint azt, hogy melyik területen lehet esetleges lépéselőnye egy beruházónak. Ennek megfelelően a beruházásaink több mint felét mi is leállítottuk mind Magyarországon, mind külföldön, létszámot építettünk le, valamint béreket csökkentettünk. De a jó csapat túléli a válságot, és versenyelőnnyel kerül ki belőle. A krízisnek jótékony hatása is van, mert felgyorsítja a folyamatokat, a jók megmaradnak, míg a gyengék elhullanak. A válság nem tragédia, mert megtisztítja a piacokat. Ebben az időszakban azok a cégek maradhatnak talpon, amelyek több tíz évben gondolkodnak, s nem a percek lovagjai. Érdekes módon a most kezdődő beruházások gyorsabban térülnek meg, mint a válság előtt, mivel kevesebb lesz a konkurens építkezés, eltűnnek a versenytársak, ez lehet a nagy előny. A TriGranitban megbíznak a bankok, s a mostani zágrábi aláírás jól példázza az iparágba és a régióba vetett bizalmat is.”
Demján Sándor. A TriGranit Fejlesztési Zrt. elnöke. „Amikor bejön a krízis, tudni kell, hogy mekkorát szabad lépni, hol kell visszalépni, hol van a szakadék, valamint azt, hogy melyik területen lehet esetleges lépéselőnye egy beruházónak. Ennek megfelelően a beruházásaink több mint felét mi is leállítottuk mind Magyarországon, mind külföldön, létszámot építettünk le, valamint béreket csökkentettünk. De a jó csapat túléli a válságot, és versenyelőnnyel kerül ki belőle. A krízisnek jótékony hatása is van, mert felgyorsítja a folyamatokat, a jók megmaradnak, míg a gyengék elhullanak. A válság nem tragédia, mert megtisztítja a piacokat. Ebben az időszakban azok a cégek maradhatnak talpon, amelyek több tíz évben gondolkodnak, s nem a percek lovagjai. Érdekes módon a most kezdődő beruházások gyorsabban térülnek meg, mint a válság előtt, mivel kevesebb lesz a konkurens építkezés, eltűnnek a versenytársak, ez lehet a nagy előny. A TriGranitban megbíznak a bankok, s a mostani zágrábi aláírás jól példázza az iparágba és a régióba vetett bizalmat is.” A MOL újragondolja A lehetőségeiT A Mol nem sokkal a válság kirobbanása után, tavaly ősszel növelte részesedését az INA-ban. Ez év július elején az INA működtetése feletti irányítás átvétele újabb komoly mérföldkő a Mol életében, így újragondolják a növekedési lehetőségeiket, hiszen egy sokkal nagyobb portfólió optimalizálása és értékének maximalizálása a feladat – reagáltak lapunk megkeresésére.
Az organikus növekedési lehetőségek mellett a továbbiakban is figyelemmel kísérik az inorganikus növekedési lehetőségeket a részvényesi érték maximalizálásának érdekében. A Richternek most nincs célpontja A Richter jelenleg nem tervez külföldi beruházásokat, nincs potenciális akvizíciós célpont, ahol a megfelelő szinergiák fellelhetők – mondták el lapunknak.
Az elmúlt 12 évben Oroszországban 44,8 millió dolláros gyógyszergyártással és -értékesítéssel foglalkozó zöldmezős beruházást végeztek. Sor került a 47,5 millió dolláros Gedeon Richter Romania-, majd a 26,8 milliós lengyel GZF Polfa- és a 20 milliós indiai Richter Themis-akvizícióra. A németországi Richter-Helm BioLogics Co. & KG vegyes vállalatban 16 millió dolláros akvizíciójuk volt. -->
