Nem zuhantunk tovább

Az előző havi stagnálást követően enyhe emelkedést mutat magyar gazdaság júliusban, vagyis megindult a kilábalás a receszszióból. A Világgazdaság és az Ecostat közös mutatószáma, a gyorsulási irányadó (GYIA) a hónap folyamán 0,28 százalékot mozdult felfelé, ez enyhe növekedésnek számít. A múlt év végén kibontakozott recesszió még ez év tavaszán is folytatódott, néhány hónapban kiugró visszaesés mutatkozott. Az utóbbi időszakban már megállni látszik a zuhanás, lassan trendfordulóról is beszélhetünk, ha kívülről nem érkezik a válságnak egy újabb hulláma.

Az előző évhez képest azonban továbbra is nagy a visszaesés, ez azt tükrözi, hogy még mindig csökkentett üzemmódban termel a gazdaság. Júliusban a GYIA 6,1 százalékkal múlta alul a múlt év azonos időszakában mért szintet, vagyis a gyártóegységek bezárása, illetve az elbocsátások nyomait viselik a számok. Ha valóban nem érkezik több külső sokk, akkor ősszel fékeződhet az éves mutató zuhanása, hiszen lassan kikerülnek a bázisból a nagy mínuszok.

A GYIA alkotórészei közül öt volt növelő hatással az indexre és ugyancsak öt hatott a csökkenés irányába, az előbbiek azonban erőteljesebbnek bizonyultak. Az ipari termelés ezúttal havi alapon jókora növekedést mutatott fel, bár még mindig alacsony szinten mozog. A válság által leghamarabb elért szektoron a stabilizálódás jelei látszanak, ahogy az exportpiacok kereslete sem esik már számottevően. A magyar exportőrök megrendeléseit nagyban meghatározó német üzleti várakozások ugyancsak enyhén javultak, lassan véget ér a fejlett világot régóta uraló pesszimizmus. A pénzügyi mutatók közül a pénzmennyiség (M1) további szűkülése jelzi a gazdasági aktivitás alacsony szintjét. A hosszú és rövid lejáratú állampapírok kamatkülönbségének további mérséklődése és a gépjárműhitelek állományának csökkenése egyaránt a zsugorodást fokozta. Ezúttal a reálkamatok is emelkedést mutattak, és ez fékezőleg hat a gazdaságra. A tőzsdeindex (a BUX reálértéke) viszont február óta száguld, ez főként a legnagyobb hazai cégek helyzetének stabilizálódását jelzi.

A GYIA szempontjából releváns márciusban a reálkeresetek havi alapon emelkedtek, ez a kereslet bővülésén keresztül a növekedést serkenti. A kiskereskedelem forgalma ugyanakkor egészen mást mutat: havi alapon is zsugorodtak az eladások, mert a lakosság rendelkezésre álló jövedelméből még mindig sokat visznek el a megemelkedett devizahitel-törlesztőrészletek. A munkanélküliség időtartamában továbbra is csökkenés jelentkezett, ez azonban csak az állástalanok növekvő számára vezethető vissza, nem pedig a strukturális feszültségek enyhülésére.

Az utóbbi időszakban is rontottak szakértők az idei GDP-prognózisaikon: jelenleg nagyjából a harmadik negyedévre várják a recesszió mélypontját. Többen azonban a válság egy második nagyobb hullámát valószínűsítik, elsősorban a pénzügyi rendszerben még mindig meglévő feszültségek alapján. A gazdaság teljesítménye pedig már így is évekkel ezelőtti szintre csökkent, és a hazai gazdaságpolitika mozgástere is túl szűk egyelőre, hogy érdemi fellendülést indítson be.

A GYIA mindig az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel az előbb említett jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti.

Ennek az a gyakorlati haszna, hogy azonnali képet ad a hazai folyamatokról, míg a hivatalos statisztikai adatok nemritkán több hónap elteltével látnak csak napvilágot.

A GYIA mindig az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel az előbb említett jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti.

Ennek az a gyakorlati haszna, hogy azonnali képet ad a hazai folyamatokról, míg a hivatalos statisztikai adatok nemritkán több hónap elteltével látnak csak napvilágot.-->