Már suttogják Szerbiában: Ursula von der Leyenék elvehetik a Moltól az évszázad üzletét, az EU megfúrhatja a NIS magyar felvásárlását – ez lehet az ürügy
Az elmúlt hetekben egyre élénkebb találgatások keringenek Szerbiában arról, hogy a Mol csoport előtt álló egyik legnagyobb akvizíció komoly akadályokba ütközhet. A térségben meghatározó energetikai szereplővé vált vállalat ugyanis a szerb Naftna industrija Srbije (NIS) megvásárlására készülhet, ám egy ilyen lépés már nemcsak Belgrádban, hanem Brüsszelben is vizsgálatok tárgya lehet. A szerb sajtóban és szakmai körökben egyre gyakrabban vetik fel, hogy az Európai Unió versenyjogi szempontokra hivatkozva akár meg is fúrhatja az üzletet.
A Mol az elmúlt években látványosan terjeszkedett Közép- és Délkelet-Európában: több mint harminc országban van jelen, mintegy 25 ezer embert foglalkoztat, és három finomítót, valamint két petrolkémiai üzemet működtet Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban. A cégcsoporthoz tartozik közel 2400 töltőállomás tíz országban, köztük Szerbiában is, ahol jelenleg még viszonylag mérsékelt piaci részesedéssel bír. A NIS felvásárlásával azonban a helyzet gyökeresen megváltozna.
Gulyás Gergely: „az tárgyal, aki vásárolni akar”
Szerbiában jelenleg a NIS rendelkezik a legnagyobb töltőállomás-hálózattal, míg a Mol a negyedik helyen áll a piacon. Egy sikeres tranzakció esetén a magyar társaság közel 400 benzinkút felett rendelkezne, ami a szerbiai hálózat mintegy negyedét jelentené. Emellett a Mol négy finomítót és három petrolkémiai üzemet ellenőrizne a régióban, ami már önmagában is komoly versenyjogi kérdéseket vet fel.
Az tárgyal, aki vásárolni akar, ez a Mol, ha a társaság egyezségre jut, az amerikai fél garanciáira van szükség arra, hogy mentesül a szankciók alól a cég minden vagyoneleme, ha a magyar vállalat megveszi
– mutatott rá Gulyás Gergely a kormányinfón. „Az joggal felvethető kérdés, hogy miért egy, az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó hivatal dönt arról, hogy mi legyen a NIS-szel és ki legyen a cég új tulajdonosa” – így a miniszter a vásárlás kapcsán.
Nem lesz könnyű menet a felvásárlás
Szerb szakértők szerint egy ilyen mértékű koncentráció a hazai versenyhatóság, de akár az Európai Bizottság figyelmét is felkeltheti. Boban Stojanovic közgazdász professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a domináns piaci pozíció önmagában nem tiltott, ugyanakkor annak esetleges visszaélésszerű kihasználása már jogi beavatkozást vonhat maga után. Idetartozhatnak például az árak mesterséges emelése, a beszállítók kiszorítása vagy a szolgáltatások minőségének romlása.
A professzor szerint
a felvásárlás mindenképpen engedélyköteles lenne,
és a hatóságok több forgatókönyv közül választhatnak: a tranzakció teljes elutasításától a feltételekhez kötött jóváhagyásig. A szerb versenyhatóság eddigi gyakorlata ugyanakkor vegyes megítélés alá esik, ami tovább növeli a bizonytalanságot. Emellett a finomítói kapacitások koncentrációja uniós szinten is érzékeny kérdés lehet.
A háttérben politikai tényezők is szerepet játszhatnak. Egyes elemzők szerint nem kizárt, hogy Brüsszel – élén az Európai Bizottsággal és annak elnökével, Ursula von der Leyen – versenyjogi érvekre hivatkozva fékezné meg a tranzakciót. Bár hivatalos uniós állásfoglalás egyelőre nincs, Szerbiában már most arról beszélnek, hogy a monopolhelyzet veszélye lehet az az „ürügy”, amelyre hivatkozva az EU beleszólhat az ügyletbe.
