Ha minden jól megy, ezzel sínre kerül többek között a hosszasan vitatott budapesti 4-es metró, továbbá a makói szennyvíztisztítási és a győri hulladékgazdálkodási program ügye is.
Eddig összesen 21 nagyprojekt támogatási kérelmét nyújtottuk be Brüsszelben, ezek közül tíz kapta meg az EU-jóváhagyást. „Ezzel a projektszámmal Magyarország az első helyen áll az összes tagállam körében, és messze megelőzi a térség többi országát” – értékelte lapunknak a magyar nagyprojekt-teljesítményt Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. Egyúttal jelezte, hogy a kormány további kérelmek rövid időn belüli brüsszeli benyújtását tervezi.Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy két környezetvédelmi és két közlekedési nagyprojekt esetében 2010-re húzódhat a beadás.
A környezetvédelem területén eddig hat nagyprojektünk kapott zöld jelzést az EU-tól, és további négy kérelem esetében várjuk a kedvező döntést. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékesei abban bíznak, hogy a már említett makói és győri kérelem szeptemberi jóváhagyása mellett október elejére a székesfehérvári szennyvíztisztítási-csatornázási beruházás és a Mecsek–Dráva rekultiváció támogatását is szentesíti az Európai Bizottság. Várható, hogy az NFÜ a közeljövőben kiküldi a tiszai hullámtér árvízvédelmi nagyprojektje támogatási kérelmét is. A Kis-Balaton komplex vízgazdálkodási programjának II. üteme a tervek szerint szeptemberben kerül a kormány elé, és leghamarabb október végén juthat el Brüsszelbe. Egyes vélemények szerint még az év vége előtt van remény a dunai árvízvédelmi program támogatási kérelmének a kiküldésére. Egyidejűleg hazai belső viták árnyékolják be a Szamos– Kraszna árvízszintcsökkentő tározó beruházásának a kilátásait.
A közlekedési nagyprojektek közül elsőként Debrecen, majd Miskolc villamosfejlesztése és Szeged elektromos közlekedési beruházása kapott zöld utat Brüsszelből. A budapesti 4-es metró esetében az Európai Bizottság „határozatra kész” állapotba állította a nagyprojekt támogatását.
További kérelmek benyújtása várható a záhonyi térség vasúti infrastruktúrájának a fejlesztésére, a Szajol–Püspökladány vasútvonal rekonstrukciójára. Az elővárosi fejlesztések közül a Budapest–Esztergom vonalszakasz első üteme felújításának uniós támogatására a kérelem benyújtása 2010 elejére várható. S ugyancsak a jövő évben valószínű a Budapest–Szolnok–Lökösháza III/1. projekt dokumentá-
ciójának a beadása is. Ez a legfontosabb páneurópai, IV. számú kiemelt vasúti folyosó Békéscsaba–Lökösháza közötti részének kétvágányú kiépítését célozza meg. Így gyakorlatilag a folyosó magyarországi teljes szakasza kétvágányú lesz.
Esélyes a nagyprojekti besorolásra az M3-as tervezett új, Nyíregyháza–Vásárosnamény szakasza is. A több mint 97 milliárd forintos beruházás az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Közlekedési operatív programjában (KÖZOP) nagyprojekti formában történő akciótervi nevesítéséről augusztus 19-én döntött a kormány. Egyidejűleg felmerül, hogy mi lesz az M7-es autópálya Balatonkeresztúr– Nagykanizsa szakaszának a sorsa. Mivel az EU kifogásolja az ott lefolytatott közbeszerzési eljárásokat, a megítélt támogatás egy jelentős részét visszavonhatja Brüsszel. A jelek szerint ehhez viszonyult pragmatikusan a kormány, amikor döntésével de facto elébe ment egy nagyprojekt-cserének.
Vélemények
Szalóki FlóriánAz NFÜ közlekedési fejlesztésekért felelős irányító hatóságának főigazgatója
Magyarországon könnyű nagyprojektet csinálni, mert a potenciális kedvezményezettek az EU-pénzeső reményében úgy gondolják, bármekkora költségű beruházást tervezhetnek. Komolyabbra fordítva a szót, bár sokat tanultunk ezen a területen, azért még nem okultunk eleget. A nagyprojektek kedvezményezettjeit – tisztelet a kivételnek – változatlanul elsősorban az elnyerhető uniós forrás nagysága érdekli, és kevéssé figyelnek oda a megvalósuló beruházás fenntarthatóságára, arra, hogy a létrejövő infrastruktúra működtetése évek múltán is biztosítva legyen. Komoly gondot okoz az is, hogy elképesztőek az egyes nagyprojektek menedzsmentjei közötti különbségek; van olyan, amely a minőségi szakmai munkára, a megalapozott fejlesztés végrehajtására törekszik, míg másokat csak az ügyeskedés és helyezkedés érdekel. A nagyprojektek – de úgy gondolom, Magyarország is – nagyon szenvednek a koherens közbeszerzési gyakorlat hiányától, amely bizonytalanná és kiszámíthatatlanná tesz számos fejlesztést.
Ambrovics Andrea
Az NFÜ környezetvédelmi fejlesztésekért felelős irányító hatóságának főigazgatója
Fontos a szakmai megalapozottság és a kiszámíthatóság a nagyprojekteknél, ezért is helyezünk nagy súlyt a környezetvédelmi fejlesztéseknél az előkészítésre, ám olykor kiderül, hogy ez nem minden. A politika miatt néha zavarba ejtő helyzet alakulhat ki. Ez történt például a Szamos–Kraszna árvízszintcsökkentő tározó esetében, amelyre nagy szüksége van a környéknek. A kormány jóváhagyta a projektet. A támogatási kérelmet a jogszabályoknak megfelelően elkészítettük, és miután a Jaspers-szakértők kérdéseit megnyugtatóan megválaszoltuk, várhatóan szeptember végén továbbküldjük Brüsszelbe. Tehát minden biztosítva lenne a mielőbbi kedvező uniós döntéshez, ám a helyi közösségek képtelenek kiegyezni egymással az érintett területek kisajátításáról és hasznosításáról. Most abban reménykedünk, hogy a helyi feszültségeket majd kezeli a politika. Ám amíg ez megtörténik, még mielőtt elbírálják a támogatási kérelmet, a politikai kockázatok miatt többletgaranciákat kérhet az Európai Bizottság.
Pajna Zoltán
Debrecen alpolgármestere
Debrecen 2. számú villamosvonalának a megépítését elsőként hagyta jóvá az Európai Bizottság a magyar nagyprojektek közül, s kifejezetten kedvező tapasztalatokat szereztünk a Brüsszellel való együttműködésben. Az előkészítésnél a Jaspers-bizottság révén tudtuk megalapozni a pályázatot, majdnem egy éven át segítettek, nagyon rugalmasan és hasznosan jártak el, szakmai kontrollt biztosítottak. Az egyetlen nagy kérdés az volt, vajon a járműszerelvények beszerzési költsége is elszámolható lesz-e az uniós támogatás terhére. Hasonló kérdése volt Krakkónak is az ottani villamosvonal-fejlesztéssel kapcsolatban, s miután náluk erre rábólintott Brüsszel, a debreceni fejlesztésnél is igen lett a válasz. Az Európai Bizottsággal végig korrekt volt az együttműködés, az illetékes főigazgatóság emberei személyesen is bejárták a tervezett nyomvonalat. Egyértelmű mutatószámokat, normatív előírásokat szabtak a műszaki specifikációhoz és a költség-haszon elemzéshez, ez nagyban segítette az előkészítést.
Nagy Sándor
Szeged alpolgármestere
Éppen most kezdtük el az 1-es villamos vonalának építését. Az elektromos közösségi közlekedés 29 milliárd forintos fejlesztésére – ennek része ez a beruházás is – 86,5 százalékos európai uniós támogatást kaptunk. Jó ötlet volt, hogy létrehoztuk a Szeged Pólus Kft.-t, amely a város fejlesztéseit menedzseli és a befektetőket segíti. Így kialakult egy jó szakértői csapatunk, amelynek a tagjai felkészültek az ilyen nagy fejlesztések megtervezésére, engedélyeztetésére és kivitelezésére. Óvakodnunk kellett a lopakodó többletköltségektől, mert 5 százalékos túllépés egy ilyen beruházásnál másfél milliárd forintos pluszkiadást jelent. Az is sokat lendített a nagyprojektünk sorsán, hogy összecsiszolódtunk az NFÜ és az EU szakértőivel. Olykor még beleszaladunk egy-egy „fehér tollú indiánba”, de ez már egyre ritkábban fordul elő. Hasznos volt számunkra az uniós Jaspers-program, amelynek a szakemberei hozzásegítették a projektünket ahhoz, hogy megbízható szakmai értékkel, biztos költségvetéssel kerüljön az Európai Bizottság illetésekei elé.
Ascsillán Endre
A PricewaterhouseCoopers (PwC) vezető tanácsadója
Való igaz, Magyarország jól áll a 2007–13-ra rendelkezésére bocsátott uniós kohéziós alapkeret lekötésével, különösen EU-tagállam szomszédaihoz képest. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy e téren senki sem áll igazán jól az eredeti ütemezéshez viszonyítva. Ezen el kellene gondolkozni minden érdekeltnek. Még mindig gondok vannak annak tudomásulvételével, hogy a mostani programozási időszakra rendkívül megszigorította a forrásfelhasználási szabályokat az EU. Emiatt különleges jelentőségre tett szert az alapos pénzügyi és műszaki előkészítés, a gondos engedélyeztetés, az átlátható közbeszerzés és a szakmailag kifogástalan projektmenedzselés. A szigorításban szerepe volt annak is, hogy az Európai Bizottságon fokozottan számon kérik az unió adófizetői pénzének körültekintő felhasználását. Bármerre nézek, mindenhol van még tennivalónk. A közbeszerzéseknél tanulságos a csepeli szennyvíztisztító, az E-közigazgatás operatív program vagy a 4-es metrónak az EU-támogatás csökkentésével járó esete.
Baráth Etele
A fejlesztési ügyekért felelős volt miniszter
Komoly átállási gondok voltak az európai uniós forrásokat kezelő új rendszer beindításánál. Ez érezteti hatását a nagyprojektek előrehaladásán is. Ugyanakkor azt látom, hogy mára fölgyorsult a forráslekötés ezen a területen. A fejlesztéspolitika egyáltalán nincs könnyű helyzetben Magyarországon. A váltáskor megítélésem szerint bürokratikus irányba mozdultak el, később pedig úgy nézett ki, hogy felhígulnak ezek a projektek. Egy évig súlyos bizonytalanságot jelentett a forint árfolyamának elszabadulása, majd ismét újraszámolásra kényszeríti a projektgazdákat az áfakulcs megemelkedése. Annak idején azért szorgalmaztuk ezeket a nagy beruházásokat és programokat, mert segítenek a gyors és hatékony forrásfelhasználásban. Ennek tovagyűrűző hatásai különösen értékesek lehetnének a mostani válságos időkben. Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy forradalmi jelentőségűnek gondolom az építési engedélyeztetési szabályok minap bejelentett újabb megváltoztatását, ami nagyot lendíthet a fejlesztéspolitika hatékonyságán.
Az NFÜ közlekedési fejlesztésekért felelős irányító hatóságának főigazgatója
Magyarországon könnyű nagyprojektet csinálni, mert a potenciális kedvezményezettek az EU-pénzeső reményében úgy gondolják, bármekkora költségű beruházást tervezhetnek. Komolyabbra fordítva a szót, bár sokat tanultunk ezen a területen, azért még nem okultunk eleget. A nagyprojektek kedvezményezettjeit – tisztelet a kivételnek – változatlanul elsősorban az elnyerhető uniós forrás nagysága érdekli, és kevéssé figyelnek oda a megvalósuló beruházás fenntarthatóságára, arra, hogy a létrejövő infrastruktúra működtetése évek múltán is biztosítva legyen. Komoly gondot okoz az is, hogy elképesztőek az egyes nagyprojektek menedzsmentjei közötti különbségek; van olyan, amely a minőségi szakmai munkára, a megalapozott fejlesztés végrehajtására törekszik, míg másokat csak az ügyeskedés és helyezkedés érdekel. A nagyprojektek – de úgy gondolom, Magyarország is – nagyon szenvednek a koherens közbeszerzési gyakorlat hiányától, amely bizonytalanná és kiszámíthatatlanná tesz számos fejlesztést.
Ambrovics Andrea
Az NFÜ környezetvédelmi fejlesztésekért felelős irányító hatóságának főigazgatója
Fontos a szakmai megalapozottság és a kiszámíthatóság a nagyprojekteknél, ezért is helyezünk nagy súlyt a környezetvédelmi fejlesztéseknél az előkészítésre, ám olykor kiderül, hogy ez nem minden. A politika miatt néha zavarba ejtő helyzet alakulhat ki. Ez történt például a Szamos–Kraszna árvízszintcsökkentő tározó esetében, amelyre nagy szüksége van a környéknek. A kormány jóváhagyta a projektet. A támogatási kérelmet a jogszabályoknak megfelelően elkészítettük, és miután a Jaspers-szakértők kérdéseit megnyugtatóan megválaszoltuk, várhatóan szeptember végén továbbküldjük Brüsszelbe. Tehát minden biztosítva lenne a mielőbbi kedvező uniós döntéshez, ám a helyi közösségek képtelenek kiegyezni egymással az érintett területek kisajátításáról és hasznosításáról. Most abban reménykedünk, hogy a helyi feszültségeket majd kezeli a politika. Ám amíg ez megtörténik, még mielőtt elbírálják a támogatási kérelmet, a politikai kockázatok miatt többletgaranciákat kérhet az Európai Bizottság.
Pajna Zoltán
Debrecen alpolgármestere
Debrecen 2. számú villamosvonalának a megépítését elsőként hagyta jóvá az Európai Bizottság a magyar nagyprojektek közül, s kifejezetten kedvező tapasztalatokat szereztünk a Brüsszellel való együttműködésben. Az előkészítésnél a Jaspers-bizottság révén tudtuk megalapozni a pályázatot, majdnem egy éven át segítettek, nagyon rugalmasan és hasznosan jártak el, szakmai kontrollt biztosítottak. Az egyetlen nagy kérdés az volt, vajon a járműszerelvények beszerzési költsége is elszámolható lesz-e az uniós támogatás terhére. Hasonló kérdése volt Krakkónak is az ottani villamosvonal-fejlesztéssel kapcsolatban, s miután náluk erre rábólintott Brüsszel, a debreceni fejlesztésnél is igen lett a válasz. Az Európai Bizottsággal végig korrekt volt az együttműködés, az illetékes főigazgatóság emberei személyesen is bejárták a tervezett nyomvonalat. Egyértelmű mutatószámokat, normatív előírásokat szabtak a műszaki specifikációhoz és a költség-haszon elemzéshez, ez nagyban segítette az előkészítést.
Nagy Sándor
Szeged alpolgármestere
Éppen most kezdtük el az 1-es villamos vonalának építését. Az elektromos közösségi közlekedés 29 milliárd forintos fejlesztésére – ennek része ez a beruházás is – 86,5 százalékos európai uniós támogatást kaptunk. Jó ötlet volt, hogy létrehoztuk a Szeged Pólus Kft.-t, amely a város fejlesztéseit menedzseli és a befektetőket segíti. Így kialakult egy jó szakértői csapatunk, amelynek a tagjai felkészültek az ilyen nagy fejlesztések megtervezésére, engedélyeztetésére és kivitelezésére. Óvakodnunk kellett a lopakodó többletköltségektől, mert 5 százalékos túllépés egy ilyen beruházásnál másfél milliárd forintos pluszkiadást jelent. Az is sokat lendített a nagyprojektünk sorsán, hogy összecsiszolódtunk az NFÜ és az EU szakértőivel. Olykor még beleszaladunk egy-egy „fehér tollú indiánba”, de ez már egyre ritkábban fordul elő. Hasznos volt számunkra az uniós Jaspers-program, amelynek a szakemberei hozzásegítették a projektünket ahhoz, hogy megbízható szakmai értékkel, biztos költségvetéssel kerüljön az Európai Bizottság illetésekei elé.
Ascsillán Endre
A PricewaterhouseCoopers (PwC) vezető tanácsadója
Való igaz, Magyarország jól áll a 2007–13-ra rendelkezésére bocsátott uniós kohéziós alapkeret lekötésével, különösen EU-tagállam szomszédaihoz képest. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy e téren senki sem áll igazán jól az eredeti ütemezéshez viszonyítva. Ezen el kellene gondolkozni minden érdekeltnek. Még mindig gondok vannak annak tudomásulvételével, hogy a mostani programozási időszakra rendkívül megszigorította a forrásfelhasználási szabályokat az EU. Emiatt különleges jelentőségre tett szert az alapos pénzügyi és műszaki előkészítés, a gondos engedélyeztetés, az átlátható közbeszerzés és a szakmailag kifogástalan projektmenedzselés. A szigorításban szerepe volt annak is, hogy az Európai Bizottságon fokozottan számon kérik az unió adófizetői pénzének körültekintő felhasználását. Bármerre nézek, mindenhol van még tennivalónk. A közbeszerzéseknél tanulságos a csepeli szennyvíztisztító, az E-közigazgatás operatív program vagy a 4-es metrónak az EU-támogatás csökkentésével járó esete.
Baráth Etele
A fejlesztési ügyekért felelős volt miniszter
Komoly átállási gondok voltak az európai uniós forrásokat kezelő új rendszer beindításánál. Ez érezteti hatását a nagyprojektek előrehaladásán is. Ugyanakkor azt látom, hogy mára fölgyorsult a forráslekötés ezen a területen. A fejlesztéspolitika egyáltalán nincs könnyű helyzetben Magyarországon. A váltáskor megítélésem szerint bürokratikus irányba mozdultak el, később pedig úgy nézett ki, hogy felhígulnak ezek a projektek. Egy évig súlyos bizonytalanságot jelentett a forint árfolyamának elszabadulása, majd ismét újraszámolásra kényszeríti a projektgazdákat az áfakulcs megemelkedése. Annak idején azért szorgalmaztuk ezeket a nagy beruházásokat és programokat, mert segítenek a gyors és hatékony forrásfelhasználásban. Ennek tovagyűrűző hatásai különösen értékesek lehetnének a mostani válságos időkben. Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy forradalmi jelentőségűnek gondolom az építési engedélyeztetési szabályok minap bejelentett újabb megváltoztatását, ami nagyot lendíthet a fejlesztéspolitika hatékonyságán.
-->
