Lassan visszaszorul az óriás

Németország továbbra is a legfontosabb kereskedelmi partner Magyarország számára, bár részaránya a magyar külkereskedelmen belül az elmúlt években fokozatosan csökkent. Ez év január és május között a teljes magyar (euróban számolt) kivitel 26,2 százalékát adta a Németországba irányuló export, s nagyobb arányban esett vissza, mint a teljes magyar kivitel – olvasható ki a KSH legfrissebb adataiból. Mind a magyar kivitelre, mind a behozatalra érvényes, hogy Németország súlya fokozatosan csökken. Bár még mindig toronymagasan a legfontosabb célpont a magyar cégek számára, de messze már a 2001-ben mért 35 százalékos exportarány.

Hazánk Németország 15. legfontosabb partnere mind az exportot, mind az importot tekintve. A kétoldalú forgalom az utóbbi évek két számjegyű növekedése eredményeként 38 milliárd eurót ért el, 2008-ban azonban a dinamika megtört, az export egy százalékkal visszaesett, az import stagnált.

A magyar exportban körülbelül 70, az importban 60 százalékos a gépek és szállítóeszközök aránya – derül ki az ITD Hungary adataiból. Meghatározó részt képviselnek még a feldolgozott termékek (25 százalék). Az élelmiszerek aránya az export mindössze 3 százaléka körül mozog. A legfontosabb termékcsoportok a gépjárművek, gépek, elektronikai eszközök, illetve ezek részegységei, alkatrészei.

A szolgáltatásexport az utóbbi években szintén erőteljes növekedést mutatott, ezen belül is kiemelkedő volt a k+f, illetve a számítástechnikai szolgáltatások növekedése. Az építő, szerelő szolgáltatások növekedése az utóbbi néhány évben átlag körül alakult, de ezt az ágazatot komolyan visszavetették a német hatóságok által 2004-ben és 2005-ben az itt működő magyar cégek ellen végrehajtott feketemunka-ellenes akciók (SoKo Bunda és SoKo Pannonia). Az átlagtól elmarad a mérnöki szolgáltatások növekedése, ahol pedig – a németországi munkaerőhiány miatt – lennének lehetőségek.

A hazánkban befektetett közvetlen működő tőke mintegy 26-27 százaléka (kb. 15 milliárd euró) származik Németországból. A magyarországi német beruházások vegyes képet mutatnak, az 1990-es évek első felében a privatizáció volt a jellemző befektetési forma (lásd Deutsche Telekom, E.On, RWE, élelmiszeripar stb.), azután a zöld- és barnamezős beruházások (pl. Daimler, Audi, ThyssenKrupp, Henkel stb.) kerültek túlsúlyba.

A vállalatméretet, illetve az ágazatokat tekintve szintén vegyes a kép. A kb. 4000 Magyarországon működő, részben vagy egészben német tulajdonú vállalat között a legnagyobb német multinacionális cégek mellett jelen vannak a közepes, illetve egyre inkább a kisvállalatok is. Meghatározó az ipari vállalatok aránya (különösen a gépjárműipar és a beszállítói), de érkeztek jelentős befektetések az energiaszektorba (E.On, RWE), a bank- és biztosítási szektorba (MKB, Allianz) és a kiskereskedelembe (Metro, DM, Aldi stb.) is. VG