Eddig hét olyan amerikai nagyvállalat mutatta be vezetőinek javadalmazásával kapcsolatos terveit az illetékes washingtoni megbízottnak, amely állami támogatásként nagyszabású pénzügyi mentőcsomagban részesült az erre a célra létrehozott TARP-programból. A hét cég között olyanok szerepelnek, mint a 180 milliárd dolláros tőkeinjekcióval megmentett AIG, a General Motors, a Citigroup és a Bank of America – emlékeztet a Reuters.
A juttatási tervek most az amerikai sajtóban csak „bércárként” emlegetett Kenneth Feinberg irodájában várják sorsukat. Feinberget június 10-én nevezte ki Barack Obama elnök, hogy felügyelje az állami pénzből megmentett cégek kompenzációs politikáját és biztosítsa, hogy az adófizetők pénzéből ne landoljon indokolatlanul sok a cégvezetés zsebében.
A „bércár” egyik legnehezebb döntése az lesz, hogy milyen mértékben hozza nyilvánosságra a juttatásokat. „Nagy feszültség van a közvélemény jogos informálódási igénye és azon igény között, hogy az érintettek nem akarnak minden újság címlapján szerepelni fizetésük nagyságával” – magyarázta Feinberg.
A Reuters már múlt szerdán előterjesztett egy kérést a teljes nyilvánosságra hozatal érdekében, a tájékozódás szabadságáról szóló törvényre hivatkozva. Eddig azonban nem kapott erre választ a Feinberg irodáját felügyelő washingtoni pénzügyminisztériumtól.
Az érintettek és az őket képviselők persze tiltakoznak az ilyesfajta kezdeményezésekkel szembem. „Ha név szerint közölnék a fizetési adatokat, az egyféle törvényesített kukucskálás, voyeurizmus lenne” – véli Douglas Elliott, a JP Morgan korábbi befektetési bankára. Szerinte ez egyértelműen megsértené az érintettek személyiségi jogait és nem szolgálná a közjót sem.
„Egyik ügyfelem tavaly 25 millió dollárt keresett, de csak egy Hondát vezet és szerényen él. Rettegne, ha az újságban látná viszont, mekkora a jövedelme. Nemcsak a szomszédjai tudnák meg, de a gyerekei is és ez befolyásolná, miként tudja nevelni a gyerekeit. Ne felejtsük el, hogy emberekről van szó, nem pedig cirkuszi állatokról” – figyelmeztet Steven Eckhaus, a Katten Muchin Rosenman LLP tanácsadó cég ügyvezetője.
Mások azonban nem a cégvezetők személyiségi jogait féltik, hanem az adófizetők pénzét. Volt olyan mozgalom, amely a közelmúltban buszos körutakat szervezett az AIG vezetőinek házaihoz, miután nyilvánosságra került, hogy a 180 milliárd dolláros közpénzt „elnyelő” cég a közelmúltban 165 millió dollárt fizetett ki jutalmak és bónuszok címén.
Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a legjobb vezetőket Amerika elhagyására és a külföldi versenytársak erősítésére fogja késztetni, ha nyilvánossá teszik fizetésüket. Alan Grayson demokrata képviselő szerint ha ugyanazokról az emberekről van szó, akik „tönkretették cégeiket és az egész amerikai gazdaságot veszélybe sodorták, akkor kívánom is, hogy hagyják el ezeket a vállalatokat és az országot is”.
