Teljesülhet az inflációs cél

Az előző prognózishoz hasonlóan 6,7 százalékos GDP-csökkenéssel és 4,5 százalékos inflációval számol 2009-re a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Annak ellenére nem változtak a fő számok, hogy több előfeltevés időközben tévesnek bizonyult. A korábban még csak kockázati tényezőként szereplő magasabb olajár végül valósággá vált, ezt viszont az erősödő forintárfolyam kompenzálta. A belföldi felhasználás az előzetesen vártnál jobban esett vissza, ezt azonban a kedvezőbb külső konjunktúra ellensúlyozta. A vállalatok alkalmazkodása a vártnál lassabb, a bérek emelkedésének üteme ezért nagyobb a korábban számítottnál. Az inflációs célt azonban így is tartani lehet, 2010 végére ugyanis 3 százalék alá mehet a pénzromlás üteme. Ez egyébként egybecseng a piaci elemzők véleményével is.

Az is meglepetésnek számított, hogy a kereskedők mekkora részt nyeltek le a július eleji adóemelésekből. Korábban úgy kalkuláltak a szakemberek, hogy 90 százalék körüli mértékben a fogyasztókra hárítják a magasabb áfakulcsot, most viszont úgy néz ki, hogy csak 75-80 százaléknyit érvényesítenek ebből az eladók – fejtette ki Kovács Mihály András, a jegybank osztályvezetője. A kereslethiány tehát erőteljesebb korlátozó tényezőnek bizonyult, mint a költségek növekedése. Ugyanez volt megfigyelhető a tavaszi forintgyengülés kapcsán is, azt sem terhelték rá a vevőkre teljes egészében a kereskedők. Figyelmeztető jelnek tartják ugyanakkor az MNB-ben, hogy a lakosság inflációs várakozásai a felmérések alapján nem csillapodtak, ezért még mindig fennáll az infláció beragadásának a veszélye. Az élelmiszerárak kapcsán azonban magabiztosabb a jegybank, nem számítanak a tavaszi drágulási hullám megismétlődésére, mert az egyszeri okokra, például a primőr termékek elszámolásának a technikájára vezethető vissza.

Elsősorban a 2011-es költségvetési folyamatokat látják aggasztónak a jegybank szakértői, az akkorra elfogadott adócsökkentésnek ugyanis még nem látszik a forrása. Az idei 3,9 százalékos hiánycélt viszont a stabilitási tartalékok zárolásával teljesíthetőnek tartja az MNB. A becslések elkészítését ezúttal is az IMF-fel és a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetések előzték meg. A növekedési kilátások romlása megállt, egyelőre azonban nem vár élénkülést a jegybank. Leghamarab 2011-ben térhet vissza a korábban megszokott növekedési pályára a magyar gazdaság, de a potenciális bővülési ütemet ismét lefelé módosította az MNB. Ekkorra a foglalkoztatási helyzet is javulhat, és a reáljövedelmek is emelkedhetnek valamelyest. BD

Az MNB szakértői az Európai Bizottság megbízásából készített GKI-felmérésből indultak ki, amelyben azonban nem számszerűsítik a megkérdezettek a várakozásaikat.

Ebből a szakértők 10 százalékhoz közeli várt és 7 százalékot meghaladó érzékelt inflációt vezettek le.

Az MNB szakértői az Európai Bizottság megbízásából készített GKI-felmérésből indultak ki, amelyben azonban nem számszerűsítik a megkérdezettek a várakozásaikat.

Ebből a szakértők 10 százalékhoz közeli várt és 7 százalékot meghaladó érzékelt inflációt vezettek le.-->