Kezd visszatérni a befektetői bizalom

A globális befektetői hangulat május óta változékonyan alakult, de összességében érdemben javult – emeli ki az MNB inflációs jelentése. A fejlett piacokat az időszak első részében – június folyamán – még bizonytalanság, kivárás és kiegyenlített eszközár-alakulás jellemezte. A piaci szereplők körében egyre inkább általánossá vált az a vélekedés, miszerint a pénzügyi piacok megelőlegezett optimizmusa túlzó és indokolatlan, a pénzügyi piaci folyamatok előreszaladtak a reálgazdaságiakhoz képest, így számottevő korrekcióra kell számítani. Július elején érezhetően tovább nőtt a bizonytalanság, borúsabbá vált a piaci hangulat, a kockázatvállalási hajlandóság jelentősen csökkent, ugyanakkor az előrevetített jelentős mértékű korrekció nem következett be. Az alapvető fordulatot az amerikai gyorsjelentési szezon eredményezte a befektetői hangulatban, s ez több pozitív makrogazdasági adattal együtt július közepétől a kockázatvállalási hajlandóság ismételt élénkülését eredményezte.

A nagy jegybankok politikáját továbbra is a laza monetáris kondíciók fenntartása és a hitelezési folyamatok élénkítése érdekében tett törekvések határozzák meg. A piaci várakozásoknak megfelelően a főbb jegybankok nem változtattak az irányadó kamat szintjén, emellett mind a Fed, mind az EKB hangsúlyozta, hogy a jelenlegi alacsony kamatszintek tartós fennmaradása várható. Az utóbbi hónapokban a fejlett országok esetében is egyre inkább előtérbe került a gazdaságélénkítő óriáscsomagok hatására megnövekedett államadósságok problémája. Ezt Írország leminősítése mellett az amerikai és a brit hitelminősítés veszélybe kerülésének a híre is jelezte.

A feltörekvő piaci eszközár-alakulásban a globális befektetői hangulat mellett régióspecifikus események is meghatározó szerepet játszottak az elmúlt hónapokban. Az időszak első felében a fejlett piaci hangulatromlás a feltörekvő piacokat is kedvezőtlenül érintette, a kockázatvállalási hajlandóság mérséklődése a kelet-közép-európai régióban tükröződött a legerőteljesebben. A régió kockázati megítélését tovább rontotta Lettország súlyos fundamentális problémáinak előtérbe kerülése. Általános tendencia volt a CDS-felárak és a hozamok emelkedése, a fix árfolyamrendszerekre nyomás nehezedett, miközben a lebegő devizaárfolyamok gyengülése kevésbé volt tapasztalható.

A június végi újabb befektetői hangulatromlás főként a kockázati felárak emelkedésében és a tőzsdék esésében csapódott le, ugyanakkor a devizaárfolyamokban ebben az időszakban sem volt tapasztalható érdemi gyengülés. Ebben szerepet játszhat a térség devizáira támogatóan ható, a kamatkülönbözet kihasználására építő kereskedés (carry trade) élénkülése.

Az állampapír-piaci kondícióknál fontos fejlemény, hogy határozott előrelépés történt a piaci finanszírozásra való viszszatérésben. Az elsődleges kibocsátásokat tartósan magas kereslet, gyakorta megemelt kibocsátási mennyiség és csökkenő aukciós átlaghozamok jellemezték. Mindezek hatására az ÁKK a kötvényaukciókon felajánlott mennyiséget fokozatosan az állampapír-piaci turbulenciákat megelőző időszakok kibocsátásaival összevethető szintre emelte. Ezzel párhuzamosan a kötvény-visszavásárlások összegének nagysága a normális piaci működésre jellemző szintekre csökkent. Öt hónapnyi folyamatos csökkenés után júliusban a nem rezidens szereplők állampapír-állománya mintegy 220 milliárd forinttal emelkedett. Ennek nyomán folytatódott a másodpiaci hozamok intenzív csökkenése, ez a rövidebb lejáratokon 120-140, az éven túli futamidőkön 140-170 bázispontos hozamcsökkenést jelentett a május végi értékekhez képest. Július közepén ötéves futamidejű magyar eurókötvény kibocsátására került sor. Az egymilliárd euró értékű, jelentős túljegyzés mellett végrehajtott kibocsátás üzenetértéke pozitív.

A második negyedévben a magánszektor hitelfelvételét elsősorban a mérséklődő makrogazdasági aktivitás és a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága vezérelte. A továbbra is óvatos bankrendszeri magatartás mellett a háztartási szektor hitelkeresletének visszafogása figyelhető meg, miközben a megtakarítások emelkedtek. A lakástámogatási rendszer szigorítása miatt előre hozott lakáshitel-kereslet nem tudta ellentételezni az emelkedő munkanélküliség, a stagnáló lakáspiac és az ezekkel összefüggésben mérséklődő fogyasztás hatásait. A vállalati szektor esetében a csökkenő reálgazdasági aktivitás és a növekvő sérülékenység (csökkenő profit, emelkedő csődráta) egymással ellentétes irányban befolyásolta a hitelkeresletet. A szektor egésze az elmúlt negyedévben szintén mérsékelte hitelállományát, azonban jelentékeny betétállományt épített fel. A magánszektor hitelpályájának alakulása összhangban van a várakozásainkkal, és előrejelzésünk alapján 2009 második felében is alacsony szinten marad a hitelfelvétel.