A munkáspárti kormány korábbi nyugdíjreformja értelmében csak 2026-tól nőne 66 évre a korhatár, majd 2036-tól 67-re, majd attól kezdve tízévenként további egy-egy esztendővel emelkedne. (A nőknél most még 60 év a korhatár, ezt a kormány 2020-ra tervezi 65-re emelni.)
A közvélemény-kutatásokban magasan vezető toryk terve akkor valósulhat meg, ha a legkésőbb jövő június 3-ig esedékes következő választásokat a mostani várakozásoknak megfelelően valóban megnyeri a párt.
A korhatár emelése az állami nyugdíjrendszerek egyre roszszabb pénzügyi kilátásai miatt sok más európai országban is napirenden van. Szlovéniában a múlt héten jelentette be Borut Pahor, a balközép kormány miniszterelnöke, hogy 2015-től egységesen 65 év lesz a nyugdíjba vonulás általános korhatára, ez jelenleg 63 év a férfiak és 61 a nők esetében. Az ottani szakszervezetek máris erőteljesen tiltakoznak.
Az érdekképviseletek egyetértésének megszerzése máshol sem könnyű. Hollandiában éppen a múlt héten ért véget eredménytelenül a munkaadók és a munkavállalók egyeztetése, ahol alternatívát próbáltak kidolgozni a kormány korhatár-emelési tervével szemben.
Ezzel Piet Hein Donner szociális miniszter előtt szabaddá vált az út, hogy a kormány maga szövegezhesse meg a korhatár 65-ről 67 évre emeléséről szóló törvény tervezetét, amellyel az ígéretek szerint hamarosan elő is áll.
Csehországban tavaly döntött a parlament a korhatár 65 évre emeléséről 2030-ig a férfiak, a gyermektelen és az egy gyermeket szült nők esetében. (A legalább két gyermeket világra hozó nők két-három évvel hamarabb mehetnek majd nyugdíjba.) Németországban két éve szavazta meg a törvényhozás, hogy 2012-től elkezdik emelni a korhatárt, s az 2029-ben eléri a 67 évet. Franciaországban a kormányfő májusi bejelentése szerint jövőre tűzik ismét napirendre a jelenleg 65 éves korhatár esetleges további emelésének kérdését.
Magyarországon az Országgyűlés májusban döntött a korhatár 62-ről 65 évre emeléséről, amely évente féléves lépésekben valósul meg 2012–17 között. A Nemzetközi Valutaalap szófiai képviselője néhány hete Bulgáriának is korhatáremelést javasolt. Romániában pedig tegnap jelentette be Emil Boc kormányfő, hogy 2016-tól 65 év lesz a férfiak korhatára, 2030-tól pedig a nőké is.
Más módszer is van.
A korhatáremelés a nyugdíjreformok leglátványosabb és legkönnyebben felfogható intézkedése. Nem véletlen, hogy talán ez szüli a legnagyobb társadalmi ellenállást – mutat rá nyáron megjelent tanulmányában az OECD. A párizsi székhelyű agytröszt ezért azt javasolja a kormányoknak, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a korhatár betöltése előtti nyugdíjba vonulásra ösztönző tényezők visszaszorítására.
Ezzel ugyanis sokszor még hatékonyabban is lehet emelni a tényleges nyugdíjba vonulási átlagéletkort, és valószínűleg kevésbé vált ki élénk tiltakozást.
