Élénkítés gyorsvonati sebességgel

. A kínai kormányzat célul tűzte ki, hogy 2020-ra 16 ezer kilométerre bővíti szupervasút-hálózatát, ezzel nemcsak világelsővé válna e téren, de az ázsiai óriás vonalai hosszabbak lennének, mint a föld összes többi hasonló rendszere együttvéve. Eközben az e téren hagyományosan élen járó Nyugat-Európa, sőt, a vasutakkal kapcsolatban kevésbé lelkes Egyesült Államok sem akar lemaradni.

A francia, német, spanyol, brit és olasz állam is jelentős beruházásokat tervez a gyorsvasúti hálózatok fejlesztése érdekében, az Egyesült Államokban pedig Kalifornia állam próbál 4,5 milliárd dolláros szövetségi támogatást szerezni ilyen célokra. A finanszírozás tekintetében Kínában és Európában is elsődlegesen állami forrásokkal számolnak. Peking összesen 585 milliárd dolláros élénkítő csomagjának 38 százalékát szánja a közlekedés, elsősorban a vasutak fejlesztésére.

Európában ugyanakkor azt használják ki a nagyobb euróövezeti tagállamok vasúttársaságai, hogy az ország kedvező besorolása révén könnyen juthatnak olcsó eurókölcsönökhöz.

Az új, euróövezeten kívüli uniós tagállamok ezzel szemben jóval hátrányosabb helyzetben vannak. Ők csak drágábban és devizában juthatnak hitelekhez, miközben a válság következtében megcsappant jegyárbevételek miatt sokszor az uniós támogatásokhoz szükséges 15 százalékos önrészt sem tudják előteremteni. Ráadásul az építést szinte a nulláról kell kezdeni a térségben, amely még mindig fehér foltnak számít Európa nagy sebességű vasúti térképén. A Párizs–Pozsony vonalhoz csatlakozó magyarországi szakasz 2015-ig tervezett 160 kilométer/órás sebességűre fejlesztése a Budapestről induló utazók számára is jelentős könnyebbséget jelentene.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható